Új időszaki kiállításunkban bemutatjuk Salgótarján képzőművészeit, akiknek alkotásai szerepelnek a múzeum gyűjteményében. A kiállítás 1898-től egészen napjainkig mutatja be városunk képzőművészetének alakulását. Virtuális túra keretében a kiállítást is elérhető. Virtuális túra indítása

Művészek és műveik:

• Kalocsai Enikő: Opus II. (Kánon)
  
• Mustó János: Csendélet
  
• Botos Zoltán: Táj
  
• Oláh Jolán: Fejős
  
• Fábián Gyöngyvér: Tékozló fiú
  
• Hibó Tamás: Gulliver
  
• Fayl Frigyes: Az acélgyári iskola
  
• Uherkovich Ágoston: Részlet a czigánynegyedből
  
• Szujó Zoltán: Piac I.
  
• Somoskői Ödön: Piac
  
• F. Zámbó István: Létra a lábtörlő alatt
  
• Földi Péter: Nappali csillagok
  
• Orosz István: Tokaji öböl
  
• Gelencsér János: Kő-fa-ház II.
  
• Földi Gergely: Teherszállító I. – II.
  
• Hegedűs Morgan: Rágcsáló
  
• Kacsák Tamás:  Túl sok zaj és túl erős fények – Afrin
  
• Lóránt János:  Madách
  
• Szabó Tamás: Balázs János konyhája
  
• Birkás Babett: Földalatti III.
  
• Szabó Noémi:  Erdőszárny
  
• Szatmári Béla: Barcsay
  
• Balogh Balázs András:  Csalódás
  
• Czinke Ferenc:  A csúnya Juhászné balladája
  
• L. Presits Lujza: Unokára várván
  
• Balázs János: Gombák
  
• Iványi Ödön:  Borulat
  
• Oláh Jolán: Fejős
  
• Bátki József: Kohász
  
• Bátki József: Mária
  
• Bobály Attila: Szent Antal megkísértése
  
• Bóna Kovács Károly: A baglyasalja freskóterv részlete
  
• Kun Péter: Kilátás

Műalkotások:

Kiállítás képei:

P. Tóth László salgótarjáni fotóművész több mint három évtizede  fotózza a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban színre vitt előadásokat. Minden bemutatón megjelenik az első sorban, engedélyt kér az ügyelőktől, és – különösen a digitális technika megjelenése óta – számolatlanul készíti a felvételeket a pro­dukció jellegzetes mozzanatairól, de leginkább a szereplőkről. Ennélfogva nagyon gazdag gyűjteménye van a magyar színházművészet Salgó­tarjánban járt kiemelkedő személyiségeiről. Nem véletlen, hogy egy bemutatójával 2011-ben Pécsett az országos színházi fesztivál keretében is szerepelhetett.

Sajátos nézőpontú, csak rá jellemző képei természetesen művészileg is figyelemreméltóak, do­ku­men­tum­értékük pedig szinte felmérhetetlen jelentőségű. Bizonyítja ezt jelenlegi tárlata is, amelyen jó néhány olyan művész látható, aki sajnos már eltávozott a földi világból.

P. Tóth László 2018-ban több száz fotót ajándékozott a Dornyay Béla Múzeumnak, ebből egy kis ízelítőt láthat a nagyközönség.

A lúdas, a fürge, a macskás és a kapitány – Dargay Attila emlékkiállítása

Dargay Attila rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, képregényrajzoló életművét mutatja be legújabb kiállításunk. Kiemelten foglalkozik a kiállítás a Lúdas Matyi, a Vuk, a Szaffi és Az erdő kapitánya c. mesefilmekkel, de más mesék, reklámfilmek is megjelennek a kiállításban mint például a Hajrá mozdony, Papucs és sárkány, A három nyúl, a Gusztáv, illetve Dargay meg nem valósult filmtervei is. A kiállítás kicsiknek és nagyoknak egyaránt szól, mert azonkívül, hogy jeleneteket láthatunk az egyes mesefilmekból, belenézhetünk az animációsfilm készítésének a kulisszatitkaiba a tervtől, a képes  forgatókönyvön keresztül egészen a megvalósult alkotásokig. A kiállítás anyagát Dargay Attila özvegyétől kölcsönöztük, a tablókat a múzeum készítette.

Gábler Vilmos Ödön (Pálóc, 1873 – Salgótarján, 1928)

Gábler Vilmos Ödön az Ung vármegyei Pálócon született. Szülei német származásúak voltak. Reáliskolai tanulmányai után a kassai Állami Felső Ipariskolát végezte el.

1892-ben került Salgótarjánba, az RMSV Rt. acélgyárába. Műszaki gyakornokként kezdett, majd a gépműhely művezetője lett. 1925-ben munkája és elismert szaktudása alapján mérnöki címet és kinevezést kapott. A vállalat műszaki tisztviselőjeként dolgozott haláláig.

1900-ban feleségül vette Billeter Hildegárdot, a salgói gépműhelyt vezető, svájci származású Billeter Frigyes leányát. Házasságukból két fiú és két leánygyermek született.

Valószínűleg a technikai újdonságok iránti érdeklődése nyomán kezdett el fényképezni. Legelső ismert fényképe 1903-ból származik. Jó értelemben vett amatőr fotósi tevékenységét haláláig folytatta. A fényképezés minden munkafázisát maga végezte, így az előhívást, a nagyítást, valamint a reprodukciót. Negatív fényképei fényérzékeny anyaggal bevont üveglemezeken, valamint kisebb részben nitrát filmeken maradtak meg.

Fényképeinek tematikája kezdetben az otthon, a család, barátainak és kollégáinak a köre. A fotózás helyszíne az acélgyári otthona, felesége salgói családjának lakása, illetve azok környéke. Eleinte nem lép ki a rimai tisztviselők általános mozgásteréből – a tisztviselők egymás közt töltik szabadidejüket, egymással barátkoznak, kirándulnak, a rokoni kapcsolatok is jellemzően e körből szövődnek. Születő gyermekei is fokozatosan megjelennek képein. E fotók a vállalati tisztviselők, a salgótarjáni középréteg életmódjának, viseletének, lakókörülményeinek dokumentumai.

Az 1910-1920-as években egyre többször mozdul ki a „rimai világból”. Számos településképet készít Salgótarjánról és környékéről, valamint bel- és külföldi utazásait is gyakran megörökíti. Emellett további kedvelt témája marad a gyártelep és Salgóbánya. Utolsó éveiben bekapcsolódott a Dornyay Béla által írt Salgótarján és a Karancs-Medves vidék részletes kalauza című könyv munkálataiba. Az 1929-ben megjelent útikalauzban szereplő több fotó az ő munkája.

Élete utolsó éveiben az RMSV Rt. ózdi üzemében dolgozott, de sokat látogatott haza.

Fényképei Salgótarján helytörténetének, az RMSV Rt. vállalattörténetének, valamint az ott dolgozó tisztviselőréteg életmód történetének kimagasló jelentőségű képi dokumentumai. Sok fényképe fotótechnikai szempontból is kiváló mestermunka.

Kiállítás Dr. Bozóky Dezső fotográfiáiból

A Dornyay Béla Múzeum a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Bozóky anyagát mutatja be a nagyközönségnek. Dr. Bozóky Dezső 1912-től egy ideig a Rimamurány-Salgótarjáni Acélművek kórházának vezetője volt, miután sorhajóorvosi munkájából leszerelt. Dr. Bozóky Dezső hajóorvosként  nagy utazó volt, első nagyobb útját 1905-ben tette meg az S.M.S. Taurussal, a császári és királyi flotta nyaranta Konstantinápolyban állomásozó lapátkerekes gőzösével.

1871-ben Nagyváradon született Dr. Bozóky Dezső talán nem is csak úri passzióból készített 300 törökországi képéből válogat. Bozóky 1895-ben szerezte meg az orvosi diplomáját Budapesten, és 1904-ben került be az osztrák-magyar haditengerészet kötelékébe. Első nagyobb útjára azzal a Taurus gőzössel indult 1905 tavaszán, aminek majd 1908-tól két és fél évig Horthy Miklós lesz a parancsnoka.  A Taurus fő feladata a konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövetség kiszolgálása, biztosítása volt, a nyarakat az oszmán török fővárosban töltötte. Bozóky, aki talán ekkor érzett rá a hosszú tengeri utak ízére, 1907-ben már a Zrínyi korvett orvosa, amivel egy 26 hónapos úton bejárja az egész Távol-Keletet. A kalandokról 50 saját maga által készített fotóval illusztrált könyvet is kiadott Két év Kelet-ázsiában címmel. (Ezután viszont leszerel, többek között üzemorvos Salgótarjánban, majd az első világháborúban ismét tengerre száll. A háború után a fővárosban praktizál 1957-ben bekövetkező halálig. Ekkor kerül a török út 300 diája a Hopp Ferenc Múzeum birtokába.)

A kiállítás látogatható 2020. január 20-ig látogatható.