Programok:

• 17.00 Bányász-Kohász Dalkör dalos tárlatvezetése a földfelszíni kiállításban
• 19.00 Prakfalvi Péter: Az életmentő Gerber Frigyes egykori bányaigazgató és a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark
• 21.00 Buda László barlangász: Hogyan köptem 1000 métereset – Glockner expedíciók

Múzeumpedagógiai foglalkozások:

• Régészeti játszótér, régészeti bemutatók

Múzeumpedagógiai foglalkozás:

• Fekete gyémántunk
• Bányamanóképzés

Múzeumunk a mai napon 17:00-tól lesz nyitva.

Programok:

• 17.00 Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek hangversenye
• 18.00 A vén diófa titka – a Zenthe Ferenc Színház mesejátéka
• 19.30 Nógrád Néptáncegyüttes műsor
• 20.30 Salgótarján első likőrgyára – kiállítás megnyitó
• 23.00 Éjszakai túra a Salgói várhoz régészek vezetésével

Kapcsolódó programok:

• archív filmek vetítése
• múzeumpedagógiai foglalkozások
• tárlatvezetések
• tombolasorsolás 21.15 órától
• Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 11. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda bemutatója

Kiállításaink:

• Benczúr Gyula
• Szalay és Picasso
• 100 év 100 műtárgy
• Középkori templomok és várak Nógrád megyében
• Üvegváros tanulmányi raktár
• Gaál István emlékszoba

II. Nógrád Megyei Gyermek Tárlat
2022. május 6-tól – 2022. május 31-ig

Évek óta tartó együttműködés eredményeként jött létre ez a tárlat. A megye felső tagozatos tanulói által készített alkotásokból készült a kiállítás.

A tárlatot zsűrizte és megnyitja Földi Péter Kossuth-díjas festőművész.

IN MEMORIAM HENCZE TAMÁS
DORNYAY BÉLA MÚZEUM
2022. MÁRCIUS 7 – 29.

2022. március 7-én nyílt meg a Dornyay Béla Múzeumban az In memoriam Hencze Tamás című időszaki kiállítás. A hazai neoavantgárd irányzat jeles képviselője kiállításának különlegessége, hogy a művész hagyatékát először tárja a közönség elé, és az életmű kései periódusának alkotásait mutatja be.

Hencze Tamás utolsó harminc évének művészetét összegző művek jellemzik: organikus gesztusfestészetét komplex diptichonok, polyptichonok, frízek zárják keretbe.

Hencze Tamás 1938. március 6-án született Szekszárdon. 1959-ben Budapesten elvégezte a Kirakatrendezői Iskolát. A modern művészetekkel első ízben Párizsban találkozott, ahová baráti társasággal, egy futballmeccs megnézésének ürügyén látogatott el. Itt ismerte meg a modern művészetet és a kortárs tendenciákat.

Hazai mentorának Korniss Dezsőt tekintette. Hasonló művészeti elveket valló kortársaival számos csoportos kiállításon vett részt (Zuglói Kör 1966, Iparterv Kiállítás1968)

1997-ben budapesti Műcsarnok rendezte meg retrospektív kiállítását.

2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett.

2018. január 21-én, 80. életévében hunyt el.

Hencze Tamás művészete egyediségének kialakításában legnagyobb jelentőséggel az alkotási módszer kidolgozása volt. Erről Kozák Csaba művészeti író így ír:

“Sokszor látogattam meg a Lendvay utcai műtermében, ami alig hárompercnyi gyalogútra volt akkori munkahelyemtől, a Műcsarnoktól. Egyszer éppen a „képalkotás” első fázisába csöppentem. Nem hagyta abba a munkát. A nagy belmagasságú, vízszintesen kettős osztású padlástérben (felül a raktár, alul a stúdió) megfigyelhettem munkamódszerét: a művész kiterített a padlóra több nagyméretű barna csomagolópapírt, melyekre ecsettel – a válla, könyöke, csuklója határozott mozdulatával – fekete festéket csapott/suhintott. (Az ecset a későbbikben már semmilyen szerepet nem játszott az alkotás során.) Így jelentek meg a gesztusok a csomagolópapíron. Miután kiválasztotta a véletlen szülte formációt, a festék amorf tömbjeit, foltjait, pöttyeit sniccer és kisolló segítségével kivágta. A így kapott negatív formát, sablont gondosan a vászon felületére rögzítette, majd a háttér fehér alapjára – a „semmi”, a hiátus adta mintázat lyukain keresztül – a különböző festékekbe mártott gumihengerek segítségével vitte fel a színeket.” (Kozák Csaba: Hencze Tamás művészete)

A Dornyay Béla Múzeumban márciusban megtekinthető kiállítás a Bodó Galéria és Aukciósház közreműködésével jött létre.

Tájtörténet – Antal András időszaki kiállítása 2021.11.26-tól 2022.02.28-ig látogatható a Dornyay Béla Múzeumban.

Online Kiállítási katalógus:

A képíró Gaál István időszaki kiállítás 2021.11.25-től 2022.02.28-ig látogatható a Dornyay Béla Múzeumban.

Szín, zene tánc – Válogatás a Mihályfi-gyűjtemény alkotásaiból.

Képtárunkban időről időre más-más téma köré csoportosítva mutatjuk be azt a gazdag képzőművészeti anyagot, melyet a múzeumban őrzünk. Elsődlegesen a Mihályfi-gyűjtemény bemutatására jött létre 2006-ban a Képtár, melyet 2014-ben megújítottunk, s az állandó kiálltást felváltottuk időszaki kiállításokra, hogy minél több alkotást be tudjunk mutatni a nagyközönségnek. Jelen válogatás az idei Múzeumok Őszi Fesztiváljában központilag meghatározott téma, a múzeumi harmónia köré épül. A művészet története során felsorolni sem lehet, hogy hány és hány művészt ihletett meg a zene. Egy-egy kép témája lehetett egy hangszer, egy zenemű, vagy az abból eredő érzés, vagy a tánc. Kiállításunkban ezt a sokféleséget mutatjuk be.

Choli Daróczi József egész életében a cigányság felemelkedéséért küzdött, a gyerekek iskolai oktatása mellett gondot fordított a felnőttek művelésére is.

Tevékeny szerepet vállalt a cigány irodalom megszületésében.

Közvetítőként lépett fel az őt meghatározó két kultúra között: magyarul írt verseiben a cigányság kitaszítottságát és saját keserű élményeit fogalmazta meg; műfordításaiban a magyar irodalom nagyjait szólaltatta meg cigány nyelven.

A Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása az életút számbavételével és az életmű kiemelkedő költeményeinek felelevenítésével emlékezik a költőre, miközben a magyarországi cigány értelmiség első generációjának rövid bemutatásával a cigány irodalom és képzőművészet kezdeteinek szoros összefonódottságára hívja fel a figyelmet.

MÁGIKUS VONÁSOK – FESTÉSZT ÉS IRODALOM ÖSSZHANGJA SZENTANDRÁSSY ISTVÁN MŰVÉSZETÉBEN

A képekben való gondolkodás, valamint a művészetek iránti különös fogékonyság – különösen az irodalom és a képzőművészet összefonódása – figyelhető meg Szentandrássy István alkotásaiban. Irodalmi érdeklődése már fiatal korában megmutatkozott, amikor versek és drámák írásával is foglalkozott. Végül a rajzolás és a képek megjelenítésének fontossága ragadta magával képzelőerejét. Inspirációs forrását pedig mindvégig a könyvek és a könyvtárak iránti vonzalma jelentette. Festészete kifejezetten irodalmi vonatkozású. Művei a naturalista színektől és a tér hagyományos értelmezésétől elvonatkoztatva poétikus víziót fejeznek ki. A leírt és a lerajzolt gondolatok egymást erősítő mechanizmusában összművészeti eufória bontakozik ki művészetében.

A Mágikus vonások című tárlaton Szentandrássy István Federico García Lorca és François Villon költeményeihez készített grafikai sorozatait láthatjuk. A versek által ihletett kompozíciók nem pusztán illusztrációs eszközként működnek, sokkal inkább összegződnek bennük az olvasott művek elementáris hatásai. A festmények örvénylő, részletgazdag képeiben felismerhetjük a Miguel de Cervantes: Don Quijote regényhőseit; William Shakespeare: Szentivánéji álom vígjátékának eseményei; Gabriel García Márquez: Száz év magányának mágikus realizmusát, valamint az Ószövetség emblematikus alakjait is.

Gazdag festészeti és grafikusi munkássága, figurateremtő képzelete, merész színfantáziája, kifejezőereje révén a roma kortárs festészet egyik legmeghatározóbb alakja.

Nemcsak a festészetnek, a színeknek, de a szavaknak is mestere volt, művein keresztül megfogalmazta saját balladáját: az árvaságát, a betegségét, de mindemellett a sok fájdalom mellett az élni akarását is; büszkeségét származására, közös kultúránkra.

Jelen kiállítás túlmutat a Szentandrássy-hagyaték egy részének bemutatásán. Szentandrássy István alkotásai kuriózumok a magyar képzőművészet palettáján. Személye fontos szimbólummá érett az elmúlt közel három évtizedben, hiszen azt a felismerést és azt a folyamatot fémjelzi, amely az autentikus cigány képzőművészetet ismeri és elismeri, mint a kortárs képzőművészet szerves része és önálló, saját hagyományrendszerrel bíró egysége. Szentandrássy István munkái magukon hordozzák a messziről hozott cigány hagyományok és értékek tiszteletét, megőrzését, ezek közvetítésének vágyát.

Szentandrássy István 1957. augusztus 26-án született, állami gondozottként nőtt fel. Művészetének homlokterében az egyéni élettörténetek megismerése és azok vizuális feldolgozása szerepel. Legyen szó akár valós vagy fiktív sorsokról, melyeket hétköznapi tereinken végighaladva, vagy különféle irodalmi művekből ismerhetünk. A művészet gyermekkorától kezdve megragadták a személyes élethelyzetek, melyeket később is egyre tudatosabban figyelt meg – akár munkásszállók lakójaként, akár a cigány művészet aktív szereplőjeként -, és dolgozott fel saját kompozícióban.

Szentandrássy István 1995-ben Pro Urbe Budapest díjban, 1999-ben Kisebbségekért díjban részesült. 2012-ben a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos formákkal és színvilággal ábrázolt alkotásaiért, valamint a hazai cigány kultúra megőrzésében és széleskörű megismertetésében szerzett érdemeiért Kossuth-díjban részesült. 2020. február 16-án hunyt el.

Balassi Bálint Asztaltársaság 32. éves csoportos kiállítása melynek címe: Reflexiók.

Megtekinthető 2021. október 2-ig.