2022. október 6-án adtuk át a salgótarjáni születésű Gaál István Kossuth-díjas filmrendező életművét bemutató emlékszobát. A 2019-ben felújított vetítőhelyiségben alakítottuk ki a budapesti lakásának nappali szobájának megfelelően. Az emlékszoba falain Gaál István életútját bemutató tablók, filmplakátjai, számtalan fotó tekinthető meg. Emléktárgyai Gaál István személyiségéről árulkodnak.

 

GAÁL ISTVÁN EMLÉKSZOBA   – állandó kiállítás a Dornyay Béla Múzeumban

Gaál István  1933. augusztus 25-én született Salgótarjánban és 2007. szeptember 25-én hunyt el Budapesten. 1953–58 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakának hallgatója volt Keleti Márton osztályában. Formabontó vizsgafilmje, a zenei ritmusú, poétikusan dokumentarista Pályamunkások (1958) elnyerte a bécsi VIT aranyérmét.  Ennek köszönhetően 1959-tõl 1961-ig a római Centro Sperimentale di Cinematografián tanult tovább. Alkotótársával, Sára Sándorral a Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja volt. Egymás filmjeinek operatőrei a Balázs Béla és a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiónál.

Életművében szociografikus pontossággal, elsősorban morális nézőpontból ábrázolta az 1945 utáni értelmiség és a hatalom viszonyát a hétköznapi élet válsághelyzeteiben vagy klasszikus feldolgozásokban (Zöldár, Keresztelő, Legato Cserepek). Zenei szerkesztésű filmjeiben (Orfeusz és Eurydiké) az egyéni dráma, a felelősség kérdésével összefonódva jelenik meg a kollektív eszme tragikuma, Első nagyjátékfilmje, a Sodrásban (1963) formanyelvi eszközeinek, egyén és közösség modern tematikájának köszönhetően a magyar film megújulásának jelképe lett. A Mészöly Miklós novellája nyomán forgatott Magasiskola (1970), egyén és zárt szervezet parabolisztikus formában elbeszélt látlelete, Cannes-ban különdíjat nyert.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, 1965-ben a filmkritikusok díjával, 1969-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1970-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta. 1981-ben érdemes művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott, 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját. 2005-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. 2000-től Nógrád megye díszpolgára volt.

Gaál István gyermekkorát, amely egész életére igen meghatározó volt, az általa Varázsvölgynek nevezett Pásztón töltötte, ahová haláláig rendszeresen visszajárt. Halála után  lánya, Gaál Réka a Pásztói Múzeumnak adta át édesapja értékes könyvgyűjteményét, bútorait és személyes tárgyait. Így az emlékszobát Gaál István budapesti lakásának nappalijához hasonlóan rendeztük be Pásztón, a hajdani iskolájában, a mai Múzeum téren. A szoba mellett vetítőhelyiséget is kialakítottunk, hogy Gaál Istvánról minél teljesebb képet tudjunk adni az érdeklődő közönségnek.

2010 év elején ki kellett költöztetnünk a szobát, mert az épületet a város teljesen felújította, így méltó helyre tudjuk berendezni az emlékszobát és egy Gaál István szellemiségéhez méltó tárlatot.  2021-ben azonban a Pásztói Múzeum és Pásztó Város Önkormányzata megkereste a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumot, hogy a teljes hagyatékot át kívánják adni. Múzeumunk természetesen ezt örömmel fogadta, hiszen méltó helyet tudunk biztosítani a hagyatéknak. A 2019-ben felújított és átadott vetítőhelyiségben állítottuk fel a Gaál István emlékszobát úgy, hogy Gaál István életútját is megismerhetjük a tablókon. 2019-ben Gaál István teljes fotógyűjteményét, 2020-ban pedig negatívgyűjteményét kapta meg múzeumunk a rendező családjától.

Az emlékszoba felállításával tehát teljessé válhat a Gaál-hagyaték bemutatása és népszerűsítése. A helyiség többfunkciós: kiállításra és vetítésre is alkalmas. A tárlat megnyitását 2022. október 6-án adtuk át. A Dornyay Béla Múzeum már évek óta rendez Gaál István Filmnapokat, vetítéseket, kiállításokat  a filmrendező életútjának megismertetése céljából.

A tárlat koncepciója a birtokunkban lévő emlék – és iratanyag bemutatása, mely igen fontos filmtörténeti jelentőséggel is bír. Páratlanul gazdag magyar, angol és olasz nyelvű filmtörténeti könyvtára van., amit az érdeklődők számára hozzáférhetővé teszünk. A helybenolvasást és kutatószolgálatot  biztosítani tudjuk.

 A paravánokon Gaál István az életútja mellett – szövegben, képben és hangban bemutatásra kerül egy korrajz, a magyar filmtörténet főbb eseményei és Gaál István munkássága az alábbi szempontok szerint:

  1. Életút:

Helyszínek:

  1. Salgótarján

Gaál Istvánt, a világhírű filmrendezőt, aki itt Nógrád megyében, Salgótarjánban született 1933. augusztus 25-én. Apai nagyapja bányász volt, anyai nagyapja kazánkovács a Rimamurány – Salgótarjáni Vasművek Részvénytársaságnál.

Képanyag: Salgótarján 1930-as évek

Bányakórház, Rimamurány – Salgótarjáni Vasművek Részvénytársaság,

Dolinka – később Bartók filmjének meghatározó szimbóluma az ott található gyökerek

  1. 2. Pásztó

Gaál István 2 éves volt, amikor családja az általa Varázsvölgynek nevezett Pásztóra költözött. 14 éves koráig élt itt, majd Szegedre került középiskolába. A Pásztón töltött viszonylag rövid periódus, ez a 12 év meghatározó volt az életében. Később is sokat merített e vidékből.  „Gyermekkoromban, ha baj volt, a Mátrához fordultam, mert számomra védőfal volt, biztos támasz. S mindig úgy hittem, ha hátamat nekivetem, úgy engem emberfia le nem bír.”

Fontos személyek: Dr. Rajeczky Benjamin ciszter perjel, zenetudós, Csohány Kálmán grafikusművész – Filmjeiben felbukkannak – Béni bácsi c. dokumentumfilm; Sodrásban – Csohány Kálmán alakítja  a szobrászt

Filmjei, melyekhez innen merített ihletet: Pályamunkások;

  1. Szolnok – Szeged

1947-ben édesapját ismét áthelyezték, ezúttal Szolnokra. A polgári iskola elvégzését követően, apja akaratának megfelelően, Szegedre ment a műszaki szakközépiskolába továbbtanulni. Szolnok – Tisza: Tisza őszi vázlatok c. dokumentumfilm; Sodrásban c. játékfilm ötlete innen indult.

Meghatározó személy: Salkovics tanár úr: alakja megjelenik a Sodrásban c. filmben

  1. Budapest – Róma – Főiskolás évek

A főiskolás évek első lényeges pontja a Pályamunkások című filmetűd elkészítése.

Bécs: Világifjúsági Találkozón első díj;

Elnyerte az olasz filmfőiskola ösztöndíját, ami egy évre szólt, de kinti kérésre még egy évvel meghosszabbították. Rómában is lediplomázott. Centro Sperimentale di Cinematografia – Etud c. rövidfilm.

  1. Olaszország, India

Gaál István tanított Indiában a Punai Filmfőiskolán és rendezői kurzusokat vezetett Velencében.

  1. Filmjei:

Dokumentumfilmjei:   Pályamunkások; Etüd; Oda-vissza;  Cigányok; Béni bácsi, Gyökerek – Bartók Béla (1881-1945)

Játékfilmjei: Sodrásban; Zöldár; Keresztelő; Magasiskola; Holt vidék; Legato

Tévéfilmjei: Vámhatár; Naponta két vonat; Isten teremtményei; Peer Gynt

Operafilmje: Orpheus és Euridyke

Városfimjei: Római szonáta, Rendhagyó párizsi leltár, Keralai mozaikok

A zárható vitrinben az Orpheus és Eurydiké c. operafilm forgatókönyvét helyezzük el, illetve díjait, elismeréseit lehet megtekinteni.  Az enteriőr falait Gaál István személyes tárgyai, többek között az Orpheus és Eurydiké filmben szereplő maszkok, díjak és műalkotások kapnak helyet, míg az időszaki tárlat részében a múzeum tulajdonában lévő filmes plakátgyűjtemény kap helyet.

Interaktív elem beépítése a kiállításba egy filmrendező emlékszobája esetén kihagyhatatlan volt. Pásztó Város Önkormányzatának,  a Sodrásban Alapítványnak és a Gaál István Egyesületnek köszönhetően megtekinthető egy érintőképernyős terminálon a Gaál István virtuális kiállítás is, ami betekintést enged Gaál filmjeibe is. A helységet úgy alakítottuk ki, hogy múzeumi órákat, tematikus foglalkozásokat is tudunk tartani.

Virtuális kiállítás

kattintson a bezáráshoz
Megszakítás