A Múzeum mozgatórugói – interjúsorozat 1. rész – Shah Gabriella igazgatóasszony
A COVID-19 által új, hatékonyabb utakon is járunk
November 3-a óta ismét életbe léptették a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat. Shah Gabriella, a Dornyay Béla Múzeum igazgatója az intézmény koronavírushoz való hozzáállásáról, új működési metódusairól és az aktuális kiállításokról nyilatkozott blogunkon.
Hogyan élték meg a koronavírus-járvány első szakaszát (kb. márciustól-júniusig)?
A veszélyhelyzet miatt kialakuló rendkívüli munkavégzésnek több kedvező és előremutató tapasztalata is volt. Sokszorosára nőtt múzeumunk online jelenléte, illetve követőink száma, amelyekhez a virtuális kiállítások, oktatási segédanyagok, műtárgyaink online felületen való megjelentetése, játékaink is hozzájárultak.
Fontos megemlíteni, hogy a gyűjteményi munka sem szünetelt, sőt a régészeti raktárt felújítottuk, és a tárgyi-, néprajzi- és képzőművészeti raktárakkal együtt rendeztük, illetve megtörtént a képzőművészeti gyűjtemény teljes revíziója.
A Bányászati Kiállítóhelyen karbantartási munkák folytak, például felújítottuk és lefestettük a külszíni géppark járműveit. Előrelépés volt, hogy a karbantartó fülke elkorhadt bélésdeszkáit kibontottuk és újakat építettünk a helyükre. Tehát összességében úgy vélem, hasznosan töltöttük ezt az időszakot is.
A mostani, második hullám időszakában hogyan, milyen korlátozásokkal készülnek/készültek?
A pandémiás helyzetben próbáltunk jó gyakorlatokat kialakítani. Múzeumunk a járvány okozta helyzetben (is) igyekezett fenntartani és növelni online jelenlétét. Amennyire lehetséges, próbáljuk kihasználni az online terek adta lehetőséget mind az állandó, mind az időszaki kiállítások bemutatására, valamint az azokhoz kapcsolódó ismeretek átadására. Tapasztalataink szerint rengeteg embert – és több korosztályt – tudtunk megszólítani közösségi oldalakon: Facebookon, Instagramon, és YouTube csatornánkon, de emellett nagy hangsúlyt fektetünk a múzeum honlapjának gazdagítására is. A digitális tanulás is sok lehetőséget nyújt a múzeumok számára: bekapcsolódtunk az oktatási folyamatokba, így az általunk készített anyagok már nem kizárólag a múzeum szempontjából közelítik meg az online tartalmakat, hanem az iskolák kéréseinek szempontjából is. Elengedhetetlen volt, hogy munkánk során szorosan tartsuk a kapcsolatot a város oktatási intézményeivel, és olyan anyagokat készítsünk, amelyeket kifejezetten az adott tananyagokhoz lehetett felhasználni.
Hogyan mutatkozott ez meg a gyakorlatban?
Négy fő úton indultunk el:
- Közzé tettük az alábbi virtuális kiállításokat:
- Üvegváros tanulmányi raktár
- Balázs János virtuális kiállítás
- A lúdas, a fürge, a macskás és a kapitány – Dargay Attila emlékkiállítás
- Pillanatképek a múltból – Gábler Vilmos fotográfiái
- Virtuális túra: Dornyay Béla Múzeum 1-2.
- Bányászati Kiállítóhely
- Gaál István virtuális kiállítás
- A kiállításokhoz kapcsolódóan több kezdeményezés is sikerrel vizsgázott:
- Online játékos kvízek
- Foglalkoztató lapok, színezők megosztása
- Online rajzpályázat hirdetése
- Lépj a képbe
- Betekintést nyújtunk a múzeum gyűjteményéhez kapcsolódó ismeretekbe:
- Sorozatos ismeretterjesztő filmek
- Publikációk az online térben
- Több mozgóképpel kapcsolatos – nem kipróbáljuk magunkat, hanem készítünk filmet (ugyanis profi dokumentumfilmes kollégánk van) kisfilmek, rövidfilmek, dokumentumfilmek készültek:
- A múzeumot, annak épületét és a kiállítótereket bemutató filmek;
- Időszaki kiállításokat bemutató filmek;
- „Kulisszatitkaink” megosztása (fényképes és videós blogbejegyzés formájában);
- Az élő történelem másként – múzeumok a virtuális térben mintaprogram keretében készül az „Amikor lőni kezdtek…” című film az 1956-os sortűzről.
Hogyan fogják megtartani a rendezvényeiket ebben az időszakban?
Betartjuk az egészségügyi szabályokat (maszkhasználat, fertőtlenítés, távolságtartás), a rendezvényeinkre érkezők számát korlátozzuk, előzetes regisztrációhoz kötjük. Rendezvényeink többsége online is elérhető.
Hogyan élik meg a járvány második, mostani szakaszát?
Folyamatosan azon dolgozunk, hogy növekedjen az online jelenlétünk. Sajnálatos módon viszont a személyes kapcsolattartás egyre hátrébb szorul, ami a múzeumok egyik fontos tulajdonsága.
Az alkalmazottak hogyan élték/élik meg a fennálló helyzetet?
Az alkalmazottak kitűnően alkalmazkodnak a helyzethez, példásan viselik a változásokat, és ezért hálás is vagyok nekik.
Hogyan tekintenek/készülnek a jövőre, van-e bármi, ami el fog térni a megszokottól?
A mindenkori online jelenlétet még meg kell szoknunk. Ez többletterhet jelent számunkra, hiszen át kell(ett) csoportosítani a kollégák feladatmegosztását, de kimondottan élvezzük az ilyen jellegű feladatokat is.
Mi motiválja a munkájában?
A kollégák, a munkahelyi jó hangulat és a helyi közösségek. A múzeumi dolgozókkal azt szeretnénk elérni, hogy a salgótarjániak és a nógrádiak sajátjuknak érezzék a múzeumot.
Mit gondol, milyen társadalmi felelőssége van igazgatóként?
Óriási. Ebben a helyzetben pedig még nagyobb felelősséget érzek a kollégáim iránt is, mint eddigi igazgatóságom alatt.
Kinek ajánlaná a Dornyay Béla Múzeum látogatását?
Mindenkinek, hiszen már óvodás kortól kezdve kínálunk folyamatosan programokat, kiállításokat. Minden korosztályhoz alkalmazkodunk, az iskolák számára oktatási segédanyagokat dolgozunk ki, a fiatal felnőtteket a tárlatvezetésen kívül kulisszatitkainkba is bevezetjük. Az idősebb korosztály pedig leginkább az előadások iránt érdeklődik, erre kiválóak a Múzeumbaráti Kör programjai.
Mi volt a legérdekesebb, amellyel a Dornyay Béla Múzeumban betöltött igazgatói posztja során találkozott?
Nagyon nehéz pár mondatban megválaszolni, mert minden nap tartogat valami érdekességet. Kiemelném a programok és kiállítások összeállítását, vagy a helyi és országos szervezetekkel és társintézményekkel történő kapcsolattartást. Pillanatnyilag talán a legérdekesebb, hogy november 9-én egy német csapat Netflix-es filmet forgat a Múzeum téren. Érdeklődve várjuk a produktumot és szívesen biztosítjuk a helyszínt. Tehát minden napra jut egy-egy érdekesség.
Mit jelent Önnek a Dornyay Béla Múzeum?
Közösséget. Nagyon jó a munkatársi közösség, és ezt rendkívül fontosnak tartom. Ezenkívül egyszerre jelenti a múltat, a jövőt, hiszen mindaz, amit a múzeum őriz, valaha családoké, közösségeké volt (akár dokumentum, tárgyi emlék, vagy képzőművészeti, néprajzi, régészeti műtárgyról van szó). Mi ezt őrizzük meg a jövő számára, hogy hiteles képet kaphasson a jövő nemzedéke a mi múltunkról – az ő múltjukról -, a mi jelenünkről. Kollégáimmal közösen azért dolgozunk, hogy a salgótarjániak, nógrádiak és minden hozzánk látogató értékhez és minőségi tudáshoz jusson a tárlataink, rendezvényeink és tudományos kutatásaink által.