Burgundi Diána, múzeumi kurátor (képzőművészeti gyűjtemény)

A képzőművészeti alkotások teret és eszközt adnak az önkifejezéshez

Legújabb interjúnkat Burgundi Diánával készítettük el, akiben egy fiatal és rendkívül lelkes múzeumi kurátorra leltünk itt, a Dornyayban. Beszélgetésünkben felhívja a figyelmet néhány különleges kiállításra, miközben sokrétű szakmájába is bepillantást nyerhetünk!

Milyen képzőművészeti gyűjtemények és kiállítások találhatóak most a múzeumban?

A múzeum Képtárában a képzőművészeti gyűjteményünk egy igen értékes egységét, a közel 800 darabos Mihályfi-gyűjteményt állítjuk ki. Annak érdekében, hogy ebből a látogatók minél több alkotással ismerkedhessenek meg, időszakonként cseréljük és mindig más tematika köré csoportosítva állítjuk ki a 20. század elejének legkiválóbb alkotóinak – például Rippl-Rónai József, Derkovits Gyula, Czóbel Béla – műveit.
A képzőművészeti gyűjteményünk másik jeles egysége a kortárs képzőművészeti gyűjtemény, mely nemcsak a salgótarjáni és a megyei alkotók műveit öleli fel, hanem a hazai jeles művészek alkotásait is reprezentálja.
A 2019-ben nyílt, EFOP pályázat keretében felújított képzőművészeti tanulmányi raktárban elsősorban Balázs János roma festőművész, Földi Péter Kossuth-díjas festőművész, Drozsnyik István, Gádor Magda és Nagy Sándor műveit lehet megtekinteni.
Az új, időszaki kiállításunkban – “Műtárgyaink 2020. – Új szerzemények a Dornyay Béla Múzeum gyűjteményeiben”  –  olyan kortárs művészek alkotásai szerepelnek, mint Drozsnyik István, Kun Péter, Koppány Attila, Hajósy Mónika és Molnár Péter.

Önnek melyik gyűjtemény/kiállítás a kedvence és miért?

Nagyon nehéz kiemelni egyet, mert mindegyik kiállítás különleges és egyedi. Ha mindenképpen választani kell, a Mihályfi-gyűjteményünkből készült állandó kiállítást mondanám: nagyon szeretem, mert különleges, elgondolkodtató és inspiráló alkotások találhatóak benne. Emellett azért is közel áll a szívemhez, mert ez volt az egyik első kiállítás, amelynek rendezésében részt vettem a múzeumban.

Mi az Ön feladata a múzeumban?

Nagyon sokrétű feladataim vannak: papírmunka mindig van, kölcsönzések és kölcsönadások lebonyolítása, kapcsolattartás más múzeumokkal, művészekkel. De tartoznak hozzám raktári feladatok is: folyamatosan szükséges ismerkedni a gyűjteménnyel, revíziót végrehajtani és fenntartani a rendet, stb. Továbbá foglalkozom még a gyűjtemények gyarapításával, leltározással, begyűjtéssel, kutatással, tanulmányok írásával és interjúk készítésével is.

Mit szeret a legjobban a munkájában?

Rendkívül inspiráló közegben dolgozom, rengeteg impulzus ér és sok olyan emberrel találkozom, akik hatással vannak rám. Egyszerűen ösztönöz a művészi közeg, amelyben mozgok.

Vajon hogyan lehetne minél közelebb hozni a képzőművészetet a mai fiatalokhoz és felkelteni az érdeklődésüket?

Véleményem szerint már az óvodában közelebb kellene hozni a művészetet a gyerekekhez. Úgy gondolom, hogy főként a szülők és a pedagógusok feladata lenne megmutatni ezt az utat, felkelteni az érdeklődésüket. Amennyiben már feltárult előttük ez a világ, a gyerek döntésének kellene lennie, hogy tovább kutakodik a témában és akár maga is művész lesz, vagy más területek felé fordul. Egész kicsi kortól érdemes lenne múzeumokba, galériákba elvinni a gyerekeket, hogy ezzel a közeggel is megismerkedjenek. A gimnáziumban, ahol tanultam, volt művészettörténet óra, és én ott kedveltem meg igazán a művészetet. Remek tanárom volt, interaktívak és izgalmasak voltak a foglalkozások. Az egyetemen több művész barátot is szereztem, és úgy érzem, hogy ez is segített abban, hogy nyissak a művészvilág felé. Emellett természetesen egy jó film és/vagy könyv is elindíthatja a gyermekeket ebbe az irányba.

Mi motiválja a munkájában?

Soha nem egyformák a napok, számomra mindegyik tartogat valami újdonságot. Ahogy korábban említettem, sokrétű a munkám, így nem veszélyeztet a kiégés lehetősége.

Mit gondol, milyen társadalmi felelőssége van képzőművészettel foglalkozó múzeumi kurátorként?

A képzőművészet teret és eszközt tud adni az önkifejezéshez, az érdekképviselethez, valamint a cselekvéseknek és az életbeli változásoknak is. Ezenkívül sok kérdésünkre választ kaphatunk egy képzőművészeti alkotáson keresztül.

Kinek ajánlaná a múzeumot látogatásra?

Mindenkinek, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Akik érdeklődnek a képzőművészet iránt, azoknak mindenképpen: képzőművészeti kiállításunk mindig van, illetve a képzőművészeti tanulmányi raktárt is meg lehet tekinteni. De egyébként olyan színes kiállításaink vannak, amelyek között biztosan minden látogató talál kedvére valót. A Bányamúzeumot pedig mindenkinek legalább egyszer meg kell látogatnia! A kiállítások mellett múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartunk, például bányamanó képzést a kicsiknek.

Mi volt a legérdekesebb, amivel szakmája során találkozott?

Meghatározó pillanat volt, amikor egy eredeti Picasso munkát vehettem a kezembe. De számomra az is hihetetlen volt, mikor a Tavaszi Tárlat, majd a Rajztriennálé begyűjtése során számos kortárs művésszel találkozhattam és beszélgethettem.

Mit jelent Önnek a Dornyay Béla Múzeum?

Számomra ez nem csak egy munkahely, hanem egy kis család is – ezért hihetetlenül hálás vagyok, hogy diploma után itt kezdhettem el dolgozni.