... amikor lőni kezdtek - Élő történelem másként

Leírás

Az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága támogatásával a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ Élő történelem másként – múzeumok a virtuális térben címmel mintaprogramot indít el, melyben a Dornyay Béla Múzeum is együttműködő partner volt.
A Dornyay Béla Múzeum Élő történelem másként – múzeumok a virtuális térben című mintaprogramban Salgótarján történelmének egyik legjelentősebb eseményét idézte fel: az 1956. december 8-ai történéseket.
1956. december 8-án Salgótarjánban, a délelőtti órákban tüntetésre gyülekeztek környékbeli bányák, illetve helyi üzemek dolgozói, számos járókelő. A 3-4 ezres (más becslés szerint 1-2 ezres) tömeg egy munkástanácsi vezető, valamint egy korábbi politikai elítélt szabadon bocsátását követelte. A BM megyei főosztálya (megyei rendőrkapitányság), és a szomszédos megyei tanács épületének védelmére karhatalmi egységeket és szovjet katonákat vezényeltek. Máig tisztázatlan körülmények között, fél 12 tájban robbant ki az a sortűz, amely mai ismereteink szerint 46 halálos áldozatot követelt. Száznál is több sebesültet szállítottak kórházba. Többen a kórházban, vagy az oda való szállításuk közben vesztették életüket. Köztük volt egy zagyvapálfalvai bányakovács, Bátfai József is, aki munkatársaival érkezett a tüntetésre.
A film által bemutatott műtárgy Bátfai József, zagyvapálfalvai bányakovács inge, melyet a tragédia napján viselt. Az inget, melyen jól láthatók a golyó ütötte nyomok, Bátfai József özvegye ajándékozta a múzeumnak 2006-ban. A filmünk alapján a fentebb említett történelmi eseményre építettük Bátfai özvegyének visszaemlékezése alapján.
Az egyik jelenetben Bátfai Józsefnét igyekszik meggyőzni egy rokona, hogy adományozza az inget a múzeumnak. Ez a beszélgetés valóban megtörtént, melyről a filmbeli jelenetben látható kisfiú (ma már felnőtt férfi) elbeszéléséből tudunk. Az özvegy végül valóban a múzeumnak adományozta ezt az egyedülálló történelmi relikviát, s ezt később a múzeumi környezetben viszont látta. Szerettük volna az eseményeket a lehető legtöbb szempontból megvilágítani, ezért a film végén Ravasz István, salgótarjáni költő versét hallhatjuk, aki szintén a sortűz áldozata volt. A film minden jelenete igaz történeten alapul.

Szereplők

  • Fürth Róbertné - Bátfai Józsefné idősen
  • Steib Janka - Bátfai Józsefné fiatalon
  • Lőrincz Tamás - Márk édesapja
  • Praznovszky Csaba - Márk
  • Molnár Gábor  - Bátfai József
  • tüntető  - Kántor Zoltán

A szereplők, Kántor Zoltán színművész kivételével önkéntesek.

Film adatok

Szakértők:

  • dr. Fodor Miklós Zoltán, a Dornyay Béla Múzeum történésze
  • Balogh Zoltán, a Dornyay Béla Múzeum történésze
  • Sulyok László, a POFOSZ Nógrád megyei elnökhelyettese

Forgatókönyv: Fürth Vera
A rendező munkatársa: Shah Gabriella
Rendező, operatőr: Shah Timor

Egy átlőtt ing története

Cselekmény

A film egymáshoz szorosan kapcsolódó jeleneteket villant fel, melyek során Bátfai József tragikus története bontakozik ki. A már említett jelenetet, melyben Bátfai özvegyét meggyőzik, hogy adományozza az inget a múzeumnak, egy visszaemlékezés követi, melyben az özvegy felidézi azt a reggelt, amikor utoljára látta férjét. A tüntetésen történtekről szintén Bátfai Józsefné visszaemlékezéseiből értesül a néző, miközben már a múzeumi környezetben látjuk az inget. A filmet Ravasz István költeménye zárja, melyet Kántor Zoltán színművész ad elő.

Szakértők és szemtanúk bevonása

Az 1956-os történelmi események viszonylag a közelmúlt eseményeihez tartoznak, így abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy munkánkat olyan személyek is segíthették, akik tanúi voltak az akkor történteknek. A múzeum történészei alapos kutatást folytattak a témával kapcsolatban, minek köszönhetően 2006-ban és 2016-ban kiállítást is rendeztünk; ennek a kutatásnak az eredményeit is felhasználtuk filmünk készítése során.

Célcsoport

A film célközönsége elsősorban a középiskolás korosztály, de felnőttek részéről is érdeklődésre tarthat számot, annál is inkább, mivel sokan emlékeznek még az akkor történtekre. Általános iskolában leginkább a 8. osztály számára ajánlható a film, mivel az események tragikus mivolta miatt megrázó lehet a gyerekek számára.
Tanórai tematikába, tantárgyi környezetbe jól beilleszthető. Nem csak a történelem tanítása során használható fel, de Ravasz István költeménye révén az irodalomhoz is kapcsolódik.
A Salgótarján város gyásznapján, december 8. előestéjén, december 7-én nagyközönség előtt vetítjük le a filmet.

A film készítésében részt vettek

  • Jászberényi Linda
  • Kaposvári-Bodrogi Szabina
  • Lőrinczné Somoskői Mónika
  • Nyesténé Kocsis Mónika
  • Sótér Tibor
  • Juhász János és felesége
  • Zenthe Ferenc Színház