A húsvéti előkészület ideje a hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő időszak.

A nagyböjti bűnbánati idő a népi kultúrában a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Elsősorban a nagyböjt volt az ideje a különböző népi ájtatosságoknak. Nagyböjt idején tartózkodtak a hús és a zsíros ételek fogyasztásától. Jellegzetes böjti étel volt a korpából készült savanyú leves. A tavaszi munkák kezdetének ideje, tilosak voltak ilyenkor a lakodalmak, vigadalmak. Az étkezési, szórakozási tilalmak ellenére a népi kultúrában mégis kialakultak ebben az időszakban bizonyos hagyományos szokások és játékok.

A téli időszakot követő nagyböjti vasárnapok szép idő esetén az ifjúság különböző szórakozására adtak alkalmat. Ilyen volt Ipolyvarbón a mancsozás, amely a legények és lányok kedvelt elfoglaltsága volt. Csoportosan játszották, egy magasba dobott golyót kellett ütővel eltalálni. Az Ipoly mentén jellemző volt még a kásának nevezett fogócskázós játék a fiatalok körében.
A leánykörtáncok a tavaszhoz kötődő archaikus szokások, amelyekre a tánctilalom nem vonatkozott. A legismertebb böjti leányjáték a karikázás volt. Ulicskázásnak, hajujvárazásnak is hívták. Szokás volt böjti vasárnapokon, hogy a leányok és legények közösen végigvonultak a falun, amelyet megszakítottak egy-egy énekkel, játékkal. Ilyen volt Hont megyében a kapuzós játék.

(Forrás: Dömötör Tekla: Régi és mai magyar népszokások, Magyar néprajz VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság, Magyar Néprajzi Lexikon)