A bányával kapcsolatos kvíz itt található: Jó szerencsét! kvíz
A Föld Napja kvíz itt található: Föld Napja kvíz
Mik az ásványok?
Az ásványok a földkéreg szilárd, egynemű, természetes úton létrejövő építőanyagai. Az ásványra a kristályos állapot jellemző.
Hol találhatóak?
Mindenütt a földkéregben, mivel a földkérget alkotó kőzetek az ásványok meghatározott társulásai. A geológiai folyamatok hatására bizonyos helyeken egyes ásványok jelentősebb mennyiségben fordulhatnak elő, ásványkincset, ásványi nyersanyagot alkotva.
Mely ásványok fontosak a gazdaság számára?
Azok az ásványi nyersanyagok, melyeket egy feldúsulási helyről (lelőhelyről) gazdaságosan lehet kibányászni.
Mik az ércek?
Olyan kőzetek, melyekben fémek vagy fémvegyületek olyan mennyiségben halmozódnak fel, hogy egy adott ipari-technológiai színvonalon gazdaságosan kinyerhetők. Pl. vasércek, rézércek, bauxit.
Hogyan alakulhatnak ki az érctelepek?
Az ércek fémtartalma alapvetően magma eredetű. Az egyes fémdúsulásokat adó érctelepek kialakulása azonban lehet magmás, üledékes és metamorf (átalakult) kőzetképződés eredménye.
Mik a nem fémes ásványok?
Olyan ásványkincsek, amelyeknek nincs jelentős fémtartalmuk. Pl. szénféleségek, kőolaj, drágakövek.
Miből tevődik össze a magma? Mit nevezünk magmás ércképződésnek?
A magma több komponensből álló szilikátos kőzetolvadék, amelyre változó mennyiségű, különböző olvadáspontú, kristályosodni kezdő ásvány (főként szilikát és oxid) és könnyenilló komponens jellemző.
A magmás érctelepek keletkezését a megszilárdult kőzettest helyzete, a képződés mélysége és hőmérséklete, a magma kemizmusa és a kristályosodás menete határozza meg. Így alakul ki pl. a platina, vas, nikkel és a krómérc.
Hogyan kristályosodnak ki a drágakövek?
A különböző drágakövek különböző hőmérsékleteken és nyomáson kristályosodnak:
- Gyémánt: 1500-900 °C
- Gránátok, cirkon, labradorit: 900-700 °C
- Turmalin, berill: 700-500 °C
- Topáz, fluorit: 500-374 °C
- Kalcedon, opál: <374 °C
Hogyan kerülnek a felszínre vagy annak közelébe a kőzetek?
A kéreglemezek mozgásával és a fedőrétegek lepusztulásával.
Hogyan jött létre a bauxit, ami az alumínium érce?
Alumínium-szilikát kőzetek mállásával, trópusi körülmények között.
Miért gyorsabb a mállás a nedves trópusi, szubtrópusi területeken?
A bőséges esőzések és a meleg éghajlat miatt. Pl. kioldódott a kőzetekből az alumíniumásvány, amelyek felhalmozódtak Ezért a hajdani trópusokon vannak ma is a legnagyobb bauxittelepek, de nálunk pl. a Bakonyban is előfordul.
Melyik a legjobb minőségű szén?
A szén minősége általában annál jobb, minél régebbi időszakból származik. Leggyengébb szénféle a lignit, ezt követi a barnaszén majd a feketeszén. Legkiválóbb az antracit és a grafit.
Mit sorolunk a szénhidrogének közé?
A kőolajat és a földgázt. Ezek fontos energiahordozók.
Hogyan képződik a kőolaj és a földgáz?
A pangó, magas sótartalmú, oxigénszegény állóvizek alján elpusztult, iszapba süllyedt állati és növényi szervezetek elbomlásával és nagy nyomáson és hőmérsékleten történő átalakulásával képződik.
Mire használták régen a kőolajat?
Mezopotámiában, az ókorban olajlámpákkal világítottak. Kozmetikumokat, gyógyszereket is készítettek belőle. Tengeri csatákban használták, mert vízzel nem lehetett oltani.
Hogyan keletkeztek a sófélék?
A sótelepek üledékes eredetűek, a tengervíz természetes körülmények közötti bepárlódásával keletkeztek tengeröblöknél, lagúnákban, száraz, meleg éghajlatú helyeken.
Hol alakult ki sótelep Európában?
Pl. Lengyelországban Wieliczka (vielicska), Erdélyben Parajd és Ausztriában Salzburg környékén.
Forrás:
https://www.youtube.com/playlist?list=PL0hWfPdqf_3ZWa0SvvLzIr2UHPAsuKiLh
https://www.youtube.com/channel/UCpwbImp13QTi4p1CaQJel1A
http://users.atw.hu/henineni/index.php?oldal=foldrajz_7
https://www.youtube.com/user/Kurzgesagt/videos
https://www.youtube.com/user/AMNHorg/videos
Hogyan csoportosíthatjuk a kőzeteket?
Keletkezésük szerint három csoportba: magmás, üledékes és átalakult (metamorf) kőzetek.
Mit jelent a magmás/vulkáni, üledékes és átalakult kőzet?
-magmás: az izzó kőzetolvadék (magma) mélyben történő kihűlése közbeni kikristályosodása, megszilárdulása során kialakuló kőzetek.
-vulkáni: a felszínre került láva és vulkáni törmelék kihűlésével és megszilárdulásával keletkező kőzetek
-üledékes: természetes üledékgyűjtőkben lerakódott üledékből képződött kőzet
-átalakult/metamorf: a kőzetek átkristályosodnak, átalakulnak nyomás és/vagy hőmérséklet hatására.
Hogyan alakulnak ki a magmás kőzetek?
Olvadt kőzetanyag mélyben történő kihűléséből és kikristályosodásából.
Hogyan jönnek létre a mélységi magmás kőzetek?
Ha a kőzetolvadék, a magma megreked a mélyben és ott lassú kihűlés közben megszilárdul és kikristályosodik. pl. a gránit.
Milyenek a mélységi magmás kőzetek?
Mivel a mélyben a kihűlés lassú folyamat, több millió évig is eltarthat, ezért nagyobb méretű ásványokból álló szerkezetűek ezek a kőzetek.
Hogyan kerülnek a felszínre?
A kéreglemezek mozgása során és/vagy az őket borító fedőréteg lepusztulásával kerülnek a felszínre.
Hogyan alakulnak ki a vulkáni kiömlési kőzetek?
A lávából, a felszínre kiömlő kőzetolvadékból. A felszínre kerülő láva nagyon gyorsan kihűl. Néhány óra is elég, hogy megszilárduljon.
Milyen a vulkáni kiömlési kőzetek szerkezete?
Homogénebb, mint a magmásé, mert ilyenkor nem jut idő az ásványok kikristályosodására. Sok esetben lyukacsos, porózus a bennük levő gázbuborékok miatt.
Milyen magmás kőzeteket ismersz?
Gránit, diorit, andezit.
Mik a tufák?
A vulkáni működés által kirobbanás és/vagy árszerűen hömpölygő, vulkáni hamuból és kőzettörmelékből jönnek létre a vulkáni törmelékes kőzetek, a tufák.
Hogyan különítjük el a többi magmás kőzettől?
Összetételük alapján, így kapták az andezittufa, bazalttufa és riolittufa elnevezéseket.
Milyen szerkezetűek a tufák?
Általában laza szerkezetűek, jól faraghatóak.
Hogyan alakulnak ki az üledékes kőzetek?
Egy részük már meglévő, idősebb kőzetekből alakul ki. A nagyobb kőzetdarabokat az aprózódás és a mállás bontja szállítható méretű darabokra.
Mi történik aprózódáskor?
A kőzeteknek csak fizikai tulajdonságaik változnak meg, kémiai összetételük nem.
Mi a fagyaprózódás?
A kőzetek repedéseiben megfagyó víz a térfogat növekedés miatt előbb-utóbb fagyaprózódáshoz vezet. A keletkező törmelék a hegylábaknál törmelék lejtőt alkot.
Mi az aprózódás?
A Föld felszínén levő szilárd kőzetek fokozatosan kisebb darabokra esnek szét.
Mi a mállás?
A kőzetek kémiai tulajdonságát változtatja meg. Mállás során a víz és a vízben oldott savak, esetleg lúgok hatására a kőzetek vegyi átalakuláson mennek keresztül.
Mi befolyásolja a mállást?
Az éghajlat. Folyamata a nedves, meleg trópusi területeken sokkal gyorsabb. A baktériumok, gombák, mohák és zuzmók is mállasztják a kőzeteket, mivel savas anyagokat termelnek.
Mik az üledékes kőzetek?
Az aprózódás és mállás termékeiből, valamint az élőlények szerves és szervetlen maradványaiból képződött kőzetek.
Hogyan alakultak ki az üledékes kőzetek?
A szárazföldek mélyebb részein, folyókban, tavakban, az óceánokban és a tengerekben lerakódott üledékekből alakulnak ki.
Hol keletkeztek az üledékes kőzetek?
Tengerben (tengeri mészkő, pl. mészkő) vagy szárazföldön (szárazföldi üledékes kőzetek).
Hogyan alakultak ki a különböző üledékes kőzetek?
Törmelékes, vegyi és szerves üledékes kőzetek alakultak ki.
- Törmelékes üledékes kőzetek jellemzői: (pl. lösz, homokkő) Kialakulásánál az aprózódásé a főszerep.
- Vegyi üledékes kőzetek jellemzői: (pl. mészkő, kősó) Mállás, kicsapódás során, vegyi folyamatok közreműködésével jön létre.
- Szerves üledékes kőzet: (Pl. tőzeg, szénfélék) Döntően szerves anyagokból állnak.
Mik az átalakult kőzetek?
A már meglévő-magmás, üledékes vagy éppen átalakult-kőzetekből jönnek létre, ezek alakulnak át egy más kőzetté.
Hogyan alakulnak át a kőzetek?
A kőzetek a hegységképző mozgások során mélyebbre kerülnek, ahol nagy nyomás alatt, magasabb hőmérsékleten szilárd vagy képlékeny állapotban átkristályosodnak, vagy palás szerkezetűvé válnak.
Melyik a legismertebb átalakult kőzet? Miből keletkezik?
A márvány, amely mészkőből keletkezik, másnéven kristályos mészkőnek is nevezik.
Mit jelent, hogy a kőzetek egy folyamatos körforgás részei?
Állandóan keletkeznek és pusztulnak, kölcsönösen átalakulnak egymásba. Mindez az aprózódásnak, mállásnak, és a kőzetlemez mozgásoknak köszönhető. (Feltételeit a lemezmozgások teremtik meg.)
https://www.youtube.com/watch?v=si4H4fQEsB8&list=PL0hWfPdqf_3ZWa0SvvLzIr2UHPAsuKiLh&index=4&t=0s
Mik az ősföldek?
A földkéreg legősibb részei, a jelenkori kontinensek magvai, melyek a földtörténeti őskorban (Prekambrium) alakultak ki.
Mi maradt napjainkban az ősföldekből?
Ezek a kőzetek alkotják a pajzsok, kontinentális táblák fő tömegét. A jelenlegi szárazföldi felszín 20%-án találunk prekambriumi kőzeteket. Sok helyen fiatalabb kőzetekkel vannak elfedve, de létezik fedetlen ősföld is, pl. Kanada, Balti-pajzs.
Melyek az ősi kőzetek?
Jellemző kőzeteik magmás (gránit) és átalakult kőzetek (gneisz, csillámpala, kvarcit), de üledékes kőzetek is ismertek (homokkő, konglomerátum, mészkő). A magmás és átalakult kőzetek sokszor nehézfémek érceiben gazdagok. Jelentős a platina, a vas, a nikkel és a krómérc bányászata.
Földtörténeti Óidő vagy Paleozoikum jellemzői: (kambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon, perm)
-590-235 millió évvel ezelőttre teszik a tudósok a kezdetét, két nagy hegységképződési ciklus zajlott az idején: a kaledóniai és a variszkuszi. Ezek maradványai a mai röghegységek. Jelentős szárazulatok keletkeztek.
-Ahogy emelkedett a légkör oxigéntartalma, és melegedett az éghajlat, úgy megjelentek a szárazföldi növények. Jellegzetes a páfrányok és ősfenyők kialakulása
-Trópusok dús növényzetéből alakultak ki a Föld nagy feketeszéntelepei.
-Ózonpajzs kialakulása is elkezdődött a levegő oxigéntartalmának növekedésével. (O3 a talajban és a vízben is megtalálható; az alacsony légrétegi ózon hozza létre a szmogot)
- A Paleozoikumban már valamennyi ma élő állattörzs létezett.
Mi az ózonréteg feladata?
A Napból érkező káros ultraibolya sugarak elnyelése.
A középidő vagy Mezozoikum kialakulása: (mezozoikum: triász, jura, kréta)
-240 (252 – 66 millió évek között) millió évvel ezelőtt kezdetét vette a tenger térhódítása. Megnőtt a tengerek vízszintje.
-Hatalmas üledékrétegek halmozódtak fel, nagy területű táblás vidékek jöttek létre. Ezek többsége alakult át óriási röghegységekké, lesüllyedt árokká, lépcsős vidékekké. Ma is vulkánok törnek ki a törésvonalak mentén.
Vastag üledékes kőzetrétegek alakultak ki. Legjellemzőbb a mészkő.
-A középidőben hatalmas dinoszauruszok éltek.
-Legvégén jelentek meg az emlősök és a madarak.
Hogyan helyezkedtek el a kontinensdarabok kb. 200 millió évvel ezelőtt?
Laurázsia, Gondwana, Tethys -tenger, (óceán a kettő között), Panthalassa (világóceán, amely körbevette a két kontinenst)
Kb. 220 millió éve a triászban csak 1 kontinens volt (Pangea).
200 millió évvel ezelőtt kezdődött el az addig egybefüggő szárazulatot képező Pangea őskontinens feldarabolódása. Az északi kontinens, Laurázsia eltávolodott a délitől a Gondwanától.
Mi történt a középidő végén két nagy hegységrendszerünkkel?
A alpi hegységképződési ciklus során Pacifikus- és az Eurázsiai-hegységrendszer elkezdett felgyűrődni. A hegységrendszer azonos időszakban képződött hegységek együttese. Ennek nyomán alakult ki a Kárpátok, az Alpok, Dinaridák, a Kaukázus, Himalája, az Andok és a Kordillerák.
Hol találhatóak a Pacifikus-hegységrendszer láncai?
A Csendes-óceán ázsiai és amerikai partjai mentén észak-déli irányban húzódnak. Innen ered az elnevezése is: pacific = csendes. Nevezik Cirkumpacifikus hegyláncnak is, mivel a Csendes-óceán körül húzódik.
Hol húzódnak az Eurázsiai-hegységrendszer láncai?
Eurázsia déli részén nyugat-keleti irányban. (az Atlanti óceántól a Csendes óceánig)
Földtörténeti Újidő vagy Kainozoikum jellemzői:
-kb. 65 millió évvel ezelőtt vette kezdetét, mai napig tart.
Két fő egységre különítjük el: a harmad- tercier és a negyedidőszakra- kvarter.
-befejeződött a hegységrendszerek nagy tömegének kialakulása. Műszeres vizsgálatokból látszik, hogy a folyamat még most is tart.
-Hatalmas barnakőszén, kőolaj és földgáztelepek keletkeztek.
Mikor kezdődött a Negyediőszak?
Kb. 2 millió évvel ezelőtt, az első eljegesedés megjelenésével. Az időjárás egyre hidegebbre fordult, egyre nagyobb területeket uralt az egész évben tartó tél. Vastag hó és jég halmozódott fel. A jég formálta és csiszolta a felszínt Eurázsiában és Észak-Amerika nagy részén. Európában kb. az 50. szélességi körig jutott le a jég, így Magyarország területén nem volt állandó jégborítás, a jég környéki területekhez tartozott.
Mi jellemezte a jégkort? (pleisztocén)
Az eljegesedés többször előrenyomult majd visszahúzódott. Az utolsó eljegesedés körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt kezdett véget érni s napjainkban ér véget.
Ebben az időben keletkezett a lösz, melyen később kiváló termőtalaj alakult ki.
Jégkor végének kezdetétől számoljuk a földtörténeti jelenkort a Holocént.
Mi alakult ki a jelenkorra? (Holocén)
Ekkor alakult ki a mai korra jellemző élővilág, a kontinensek partvonala, a szárazföldek mai arculata, mely azóta is állandóan változik a különböző természeti erők és az ember tevékenységei hatására.
Mikortól számítjuk az őskor kezdetét?
Az emberelődök (Hominina) megjelenésétől kezdődött az emberiség történelme (6 – 4 millió évvel ezelőtt).
A Homo sapiens kb. 70 000 éve jelent meg Afrikában. Onnan vándorolt és keveredett a neandervölgyi, gyenyiszovai fajokkal.
https://www.youtube.com/channel/UCpwbImp13QTi4p1CaQJel1A
Képek: okt-kép ásvány
Az energiahordozó olyan anyag vagy jelenség, amivel mechanikai munka valamint hő állítható elő illetve általa vegyi vagy fizikai eljárások működtethetők és/vagy fűthetők. Környezetvédelmi szempontból kiemelkedőek azok, amelyek megújulásra képesek vagy használatuk nem akadályozza a további keletkezésüket. Az anyagból kinyert energia átalakítása illetve felhasználása nincs térhez kötve és bármikor alkalmazható akár a közlekedésben, iparban vagy egyéb energiafelhasználással járó tevékenységeinknél.
Az energiahordozók besorolása
Primer vagy elsődleges energiahordozók a természetből kinyerhető, hasznosítható energiát tartalmazó anyagok, közegek (fosszilis tűzelőanyagok, nap, víz, szél, hasadó anyagok).
Másodlagos, vagy további átalakítást igénylő energiaforrások az elsődleges energiaforrásokból nyerhetők (elektromos áram, gőz, sűrített levegő, de ide soroljuk a kőolaj lepárlás termékeit – benzin, gázolaj, stb., és a kőszénből előállított anyagokat – koksz, kőszéngáz – is).
Meg nem újítható fosszilis energiahordozók pl. szén, kőolaj, földgáz.
Primer, de nem fosszilis energiahordozó pl. az urán.
A megújuló energiaforrás egy olyan természeti jelenség és közeg, amelyből energia nyerhető és folyamatosan újratermelődik. Pl. szél, víz, nap, biomassza, geotermális erőmű.
Mi a geotermikus és a geotermális energia?
A geotermális energia esetében a Föld mélyén (több száz méter mélységben) található magas hőmérsékletű (többnyire gyógyhatású) vizeket hasznosítjuk.
A geotermikus energia esetében átlagos hőmérsékletű talajból (5-14 oC) nyerjük ki az energiát a hőszivattyú segítségével.
Ki kell emelni, hogy a geotermikus gradiens világátlaga 30 ºC/km (azaz kb. 33 méterenként 1 ºC-kal növekszik a hőmérséklet a mélység felé a kőzetben), miközben Magyarországon ez az érték kb. 45 ºC/km (azaz kb. 20 méterenként emelkedik 1 ºC-ot a mélység felé a kőzet).
Forrás:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_33_energetika_1/ch01s04.html
Képek: okt-kép-energia
A bányászat a Föld tömegéből, illetve annak kérgéből a hasznosítható ásványi nyersanyagok kutatásával, feltárásával, kitermelésével, minőségjavításával (előkészítésével, osztályozásával), szállításával, esetenként késztermék gyártásával és kereskedelmével foglalkozó tevékenységek összessége. Legtöbbször visszafordíthatatlan és drasztikus beavatkozás a természeti környezetbe, a nem megújuló ásványi nyersanyagok kitermelésére irányulóan.
A bányászati tevékenység során a természetbe történő beavatkozás során azonban nemcsak károkozás történhet, hanem értékteremtés is. Gondoljunk csak számos fontos turisztikai attrakciónkra: a monoszlói Hegyestű „vulkánparkja” a salgótarjáni Szilvás-kő bazaltoszlopai, az egerszalóki mésztufa domb, ami szénhidrogén kutató fúrásból kifolyó vízből képződött stb.
A föld alatt elhelyezkedő ásványi nyersanyag mennyisége és minősége előzetesen csak korlátozottan ismerhető meg, ami a bányászat gazdasági kockázatát növeli.
A bányászat sajátos helyet foglal el az őstermelés és az ipar között. Mint az ipar alapját tartják számon, de nemcsak az ipart látja el alap-, nyers- és segédanyagokkal.
A bányászat fajtái
A hasznosítható ásványi nyersanyag lehet:
szilárd (érc, szén, szilikátok),
folyékony (kőolaj, víz),
gáznemű (földgáz),
geotermikus energia.
A szilárd halmazállapotú anyagokat külfejtéssel vagy mélyműveléssel, a gáznemű és a folyékony anyagokat mélyfúrással termelik ki.
A bányászat rövid, korai története
A bányászat története egyidős az emberiség történetével. Amikor az ősember használatba vette az első ásványi nyersanyagot és szerszámot készített belőle (kovakő), már bányászattal foglalkozott. 1951-ben a Kárpát-medencében, Lovas község határában a bányászkodás nagyon korai időkből származó leleteit tárták fel, ezek Európa legrégebbi bányászati emlékei. Egy vörös festékanyagbányát tártak fel a régészek, melynek korát 10-12 ezer évre becsülik. Itt csontból és szarvasok agancsából készített, a bányászathoz használt szerszámot tártak fel, és megtalálták a vörös festék bányaüregeit is, melyek nagysága elérte a 100–150 köbmétert, amiből arra következtettek, hogy az ősember nemcsak saját felhasználásra folytatta a festékföld bányászatát, és már alkalmazta a tüzet a kőzet lazítására. A Sümeg területén feltárt obszidián bánya korát 6000 évre becsülik, hasonló korúrnak tartják a Tata–Kálváriadomb és Miskolc–Avas térségében talált leleteket is.
Nógrád megyében az eddigi ismereteink szerint a legrégebbi bányászat a nagybárkányi Nádas-tóban kb. 2000 évvel ezelőtt történt, amikor itt tőzeget termeltek.
Kr. e. 3500 körül már földalatti bányászatot is folytattak, a Sínai-félszigeten ebből a korból származó aknákkal és tárókkal megnyitott türkizbányát találtak.
Észak- és Dél-Amerika ősi kultúráiban is folytattak bányászatot, a nemes- és színesfémeket termésfém formájában (termésarany, termésezüst és termésréz) találták meg és gyűjtötték össze, dolgozták fel ékszernek és használati tárgyakká. Az így elérhető fémekkel is ki tudták elégíteni szükségleteiket, nem volt szükségük a kohósítással kinyerhető ércféleségek bányászatára.
A közép-amerikai piramisok építéséhez szükséges hatalmas kőtömböket is bányászták, mint ahogy az egyiptomi piramisok köveit is. A régészeti kutatások mindkét területen be is azonosították a felhasznált kőzetféleségek alapján azok bányászatának helyszíneit. Egyiptomban a bányász munkások elhelyezésére szolgáló települések nyomait is feltárták. Egyiptomban a hatalmas méretű földalatti templomcsarnokok és temetkezési helyek kialakításakor is a bányászok munkáját vették igénybe, és már a földalatti mérések (bányamérés) tudományát is magas színvonalon gyakorolták.
A korai kelta kultúrák korában emelt, máig sem teljes bizonyossággal ismert célú gigantikus kőépítmények anyagait is bányászat útján biztosították.
A Római Birodalom korában arany-, ezüst- és sóbányákat üzemeltettek a kiterjedt birodalom számos területén: Cipruson, Észak-Afrikában, a Közép-Keleten, Hispániában valamint Pannóniában a Garam folyó mentén és Erdély területén is. Verespatakon ma is láthatók az abban az időszakban kivájt bányavágatok, melyeket nemesfém ércek kinyerésére létesítettek, és ahonnan római korból származó írásos emlékek is előkerültek, valamint nyomon követhetőek a bányászat tűz alkalmazásával folytatott kőzetbontó módszere.
Az agyagművesség, a kerámiák készítéséhez szükséges alapanyagot ugyancsak bányászat útján szerezték be.
Nemesfém ércek és egyéb fémércek bányászata
A nemesfémeket először termésfém formájában „gyűjtve” bányászták, de igen hamar felismerték, hogy a fémek különböző eljárásokkal, például olvasztással, az ércekből is kinyerhetők. Az ókorban Cipruson, Görögországban. Egyiptom területén, Közép-Keleten és Indiában folyt nemesfémbányászat, de vasérc bányászatával is foglalkoztak.
A középkorban három terület látta el nemesfémekkel az akkori világot: a Szász-Cseh Érchegység térsége, a Felső-magyarországi Érchegység (szabad királyi jogú bányavárosok) és az Erdélyi-Érchegység. Ezeken a területeken magas színvonalú bányászatot és feldolgozást (Selmecbánya), pénzverést (Körmöcbánya) folytattak. Jelentőségük csak Amerika felfedezése után csökkent, ahol a bőséges nemesfém előfordulások egy részét már az őslakosok használták.
Az újvilágban több aranylázat értek meg a bevándorlók, melyek közül a legismertebbek a kaliforniai és az alaszkai volt. Hasonló jelenségek zajlottak le a közép- és dél-amerikai irányban történő terjeszkedés során is, de Ausztrália felfedezése után is kitört az aranyláz. Az aranylázak többször csak kezdeti sikereket hoztak, tartós bányászkodás csak kevés helyen alakult ki.
Korunkra a nagy teljesítményű, gépesített és automatizált, nagyobb tömegű, de kisebb nemesfém tartalmú előfordulások bányászatát folytatják Kanadában, Alaszkában, Oroszországban, Dél-Afrikában és Ausztráliában.
A ma is bányászott nagyobb rézérc előfordulások Chilében, Oroszországban, Kazahsztánban, a kaukázusi országokban, Spanyolországban, Svédországban, Finnországban, Kanadában és Ausztráliában vannak.
A jelenlegi Magyarország területén aranyat és ezüstöt, valamint ólom- és cink ércet bányásztak Nagybörzsönyben, Telkibányán és Gyöngyösorosziban.
A vasérctermelés legtöbbször követte a nemesfémek bányászatát, de több nagy vastartalmú (elsősorban: magnetit) ércbányát üzemeltetnek Svédországban (évtizedek óta a legnagyobb vasércbánya Kirunában van), Ukrajnában, Oroszországban, Kanadában és Ausztráliában. Magyarországon a legjelentősebb vasércbányászat Rudabányán folyt és nem volt elhanyagolható a Martonyiban zajló termelés sem.
A fémércek bányászata tartalmazza még a mangán, a cink, az ón, az ólom, a kadmium, a higany, a bizmut, a szelén, a tellúr, az antimon, az arzén, a volfrám, a molibdén, a kobalt, a nikkel, a króm, a platina, a palládium, a vanádium, a titán, a magnézium és a ritkaföldfémek érceinek bányászatát. E fémércek a legváltozatosabb érctársulásokban fordulnak elő, és szétválasztásuk külön előkészítés vagy kohászati technológiákkal történik meg.
A közelmúltban, 2010-es évek végén zárták be a úrkúti mélyművelésű mangánérc bányánkat.
A szénbányászat
A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
A kőszén növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a tőzeg barnakőszénné (ennek kevésbé szénült változata a lignit), feketekőszénné, majd antracittá alakul; a grafit már a metamorfózis terméke. A kőszéntelepek olyan dús növényzetű üledékgyűjtő medencékben képződtek, ahol a szerves anyagot vastag üledéktakaró temette maga alá: a szénülés feltétele az így kialakuló nagy nyomás és hőmérséklet, valamint az időtényező.
Az első kőszéntelepek a növényvilág szárazföldi térhódítása után keletkeztek.
A legidősebb ismert előfordulás Finnországban a sungitnak nevezett algakőszén, aminek széntartalma 95% felett van. Ezt időben a kuznyecki és Medve-tó (Kanada) menti devon korú előfordulások követik. A karbonkori telepcsoportok az Egyesült Államokban, az Appalache-hegységben nagy területen, Angliában, Belgiumban, a Ruhr-vidéken, a Saar-vidéken, Sziléziában, a Donyeck-medencében, ahol a nagy mélységben gazdag antracit telepek is vannak, a moszkvai medencében, az Ural-hegységben, Szibériában. Kazahsztánban, Indiában, Kínában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Japánban és Indonéziában jelentősek. Nagy részüket már nem művelik, mert túl mélyen vannak.
A kitermelt mennyiség nagy részét a jól gépesíthető, termelékeny külszíni fejtésekben bányásszák, így például Ausztráliából Európa kikötőibe is szállítanak feketekőszenet.
A legtöbb barnakőszén az eocén és a miocén földtani korban keletkezett. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométer területű előfordulások vannak az Egyesült Államok közép-nyugati területein. Közép-Németországban a Salde és Mulde közötti medence mintegy 2000 km²-es. Az alsó Rajnavidéki előfordulás Bonn és Köln között 45 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles; ezt jelenleg nem művelik. A volt NDK területén ma is bányásznak fiatalabb barnakőszeneket külszíni fejtésekben. Romániában a Zsil-völgyi előfordulás oligocén korú, de jó minőségű szurokkőszén, több százmillió tonna készlettel.
Szénbányászat Nógrád megyében
A Nógrád megyei szénbányászat az 1840-es évek és 1990-es évek között működött. A nógrádi szénbányák a megye Kelet-Nógrádi régiójában helyezkedtek el északnyugat-délkelet irányban. A főbb bányászati helyszínek Salgótarján és Bátonyterenye környéke.
A Nógrádi szénmező kialakulása és főbb jellemzői
A Nógrádi-medence az Ipoly és a Cserhát, valamint a Zagyva és a Mátra között helyezkedik el. Ebben a medencében jó minőségű barnaszén található, amely a miocén, ottnangien időszakában, kb.18-17 ezer évvel ezelőtt keletkezett.
A fedőkőzet összlet vastagsága 0 (kibúvás) és ~600 m, mely különböző vastagságú agyag, agyagpala, homok, homokkő rétegződésből áll, amely alatt, a telepnyomtól akár 5 m vastag telepösszlet is előfordult. Kifejlődése helyenként három telepre is tagozódott, helyi elnevezéssel I-es, II-es, III-as telepre.
Természetesen az előfordulási helyeken nem mindenütt volt jelen mindhárom telep, melynek oka a kifejlődés hiánya, illetve hogy a földmozgások és az eróziók során lepusztult.
A barnakőszén fűtőértéke 7 000 és 18 000 kJ/kg között volt.
Történelem
Nógrád megyében az első szénnel összefüggő megfigyelések – bár akkor még nem tudták, hogy energiahordozó ásványi nyersanyaggal van dolguk – az 1767-es a Salgó környéki „füstölgés” (öngyulladás) és az 1773-ban a vecseklői „Földégés gödrének” leírásai voltak.
Az 1840-es évek környékén kutatásokat indítottak Vecseklő és Salgóbánya környékén. A kövek könnyen öngyulladtak és furcsa szagot adtak, ezért "büdös kőnek" nevezték. 1848 körül elkezdték a barnaszén iparszerű kitermelését, a tárókat fokozatosan építették a környező településeken, valamint a vájatok is kiépültek. 1861-ben létrehozták a Szent István Kőszénbánya Rt. utódját a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-t amely a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. tagja, hasonlóan a Kisterenyei Kőszénbánya Rt.-hez. 1890-ben az ország legjobb bányatársulata az SKB Rt. lett. A termelés fokozódott.1925-ben újabb tárók és vájatok alakultak ki Vizslás, Kazár és Bárna környékén. 1926-ban Cereden is beindult a bányászat. 1952-ben megalakult a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, amely megkezdte a termelés tervezését, amely a kommunizmusra jellemző tervgazdálkodásra alapult. Az 1960-as években lecsökkent a termelés. A Nógrádi Szénbánya csődhelyzetbe került, de megmenekült a megszűnéstől. Az 1980-as években a bányavállalat nagyüzemmé alakult és 1992-ig termet.
Az állami szénbányászat Nógrádban 1992-ben, a sikertelen szanálás miatt felszámolásra került. A Nógrádi Szénbányák mélyművelésű és külfejtéses bányáit bezárták.
Vállalkozási alapon még a medencében Inászó, Székvölgy, és Szőröspuszta környékén külfejtéseket üzemletetett a Nógrádszén Kft., melynek évi termelése 150 és 500 ezer tonna között változott, de 2005-ben, az energetikai szén piachiánya miatt az is felszámolásra került. Jelenleg Nógrád megyében a szénkitermelés szünetel.
Forrás: Dr. Szvircsek Ferenc
Bányászati és kohászati Lapok. Bányászat
Képek:okt-kép-nógrádi-bányászat
https://dornyaymuzeum.hu/dokumentumok/beszamolo-2019-szakmai-kap.pdf
http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/szakdolg/2014-bsc/bankuti_balazs.pdf
Bányaművelési módok
Kőszén külszíni fejtése
Egy-egy ásványi nyersanyag elvileg többféle módon is kinyerhető, felszínre hozható. Azt, hogy ezek közül melyik a leggazdaságosabb, a telepviszonyok (telep mélysége, vastagsága, geometriája stb.) alapján képezhető „letakarási arány” (a hasznosítható anyag fölötti rétegek térfoga és az alóla kitermelhető haszonanyag tömegének hányadosa, (m3/t)). A gazdaságosságot továbbá a telep és a fedőkőzetek minősége, hidrológiája, a meglévő és az egyes művelési formákhoz kiépítendő infrastruktúra és egyéb gazdasági tényezők együttes figyelembe vételével lehet meghatározni.
Lényeges a rendelkezésre álló géppark és technológia, a szakképzett munkaerő megléte. (nagyteljesítményű, folyamatos-, vagy ciklikus üzemű, illetve kisgépes művelés, folyamatos (szalagpálya), vagy ciklikus (gépjármű, nyesőláda…) szállítási mód.
A külszíni fejtés lényege, hogy a hasznosítható ásványi nyersanyag felett lévő, úgynevezett fedő kőzeteket (meddőt) a haszonanyag kinyeréséhez teljesen eltávolítják, letakarítják. A külfejtés a növények eltávolítása után a termőtalajréteg leszedésével kezdődik, amit a későbbi felhasználáshoz külön tárolnak (deponálnak). Ezt követi a fedőréteg letakarítása, amit a szén kifejtése után visszahelyeznek, és a termőtalajt visszaterítik, majd biológiailag is rekultiválják (tápanyagpótlás, növénytelepítés).
A tőzeg és lignit, az építő- és díszítőkövek, valamint az építőanyagok bányászatának szinte kizárólagos módja, emellett gyakori a barna-, illetve feketekőszén és a nemfémes ásványok bányászatában. Érctelepek bányászatára is használják, de ebbéli szerepe a felszínhez közeli lelőhelyek fogytán, fokozatosan csökken. A technológia fejlődésének köszönhetően vannak már több száz méter mély külszíni fejtések is.
Mélyművelés
A hasznosítandó ásványi nyersanyag felett elhelyezkedő talaj- (kőzet-) rétegek csak részben kerülnek eltávolításra vagy megbontásra, a hasznosítandó anyagot külön erre a célra létrehozott bányászati létesítményeken keresztül (táró, altáró, lejtakna, függőleges akna) közelítik meg és termelik ki; más ilyen létesítményeket a termelés kiszolgálásához (szállítás, szellőztetés stb.) alakítanak ki. A kiszolgáló építményeket (aknatornyok, gépházak, műhelyek, raktárak, fürdők, irodák és utak) igyekeznek minél kisebb helyre összpontosítani, hogy azok védőpillére a lehető legkisebb legyen. A kitermelt ásványi nyersanyagok helyét fellazított meddővel vagy egyéb környezetbarát anyaggal töltik ki, más esetekben biztosított üregként, vagy biztosítatlanul hagyják hátra. Gyakran alkalmazzák a szén, az ércek és a nemfémes ásványi nyersanyagok, ritkábban a víz és különleges díszítőkövek bányászatánál is.
A külszíni fejtést és a mélyművelést esetenként (általában gazdasági vagy környezetvédelmi okokból) kombinálják is. A gazdaságosság határát elérő külfejtések esete is pl. Nógrádban a külfejtés zárógödréből kéregbányákat létesítettek.
Fúrólyukakkal történő kitermelés
Termelési célra átalakított kutatófúrások, gyakrabban a kitermelés céljából létesített és kialakított mélyfúrási lyukakon keresztül történik a hasznosítható anyagok kinyerése. Leggyakoribb alkalmazása a szénhidrogének bányászatban van. Alkalmazzák más hasznosítható ásványi nyersanyag kitermelésénél is, így szén-dioxid-, nitrogén-, kén (felolvasztásos) bányászatánál, de a kilúgzásos rézérc kinyerésre, a szén földalatti elgázosítására, a bakteriális érckinyerésre, kősó vízzel történő kioldására, víz és termálvíz hasznosítására és szinte kizárólagosan a geotermikus energia hasznosítása esetén.
Gyakran használják a fúrólyukakat a külszíni és mélyműveléses bányászattal kombinálva is. A fúrólyukakat függőlegesen vagy előre elhatározott módon a függőlegestől elhajló szögben, akár vízszintes irányban is elferdítve képezhetik ki. Elsődlegesen kutatási célokra alkalmazzák a külszíni fejtések és a mélyművelés esetén, de a környezet előzetes vízmentesítésére (vízszintsüllyesztés), gázmentesítésére (metánlecsapolás), vízkizárásra vagy egyes kiegészítő tevékenységeknél is (például víz továbbítása a felszínre, tömedékelőanyag vagy építőanyag leadására) hasznosíthatják.
Víz alatti bányászat
Álló- és folyó- vagy tengervíz alóli ásványi nyersanyag kinyerése esetén alkalmazzák. A homok- és kavicsbányászatban gyakori, de alkalmazzák más ásványi nyersanyag kitermelésére is, amikor kotróhajóról vagy más erre a célra kifejlesztett építményről az erre alkalmas szivattyúkkal zagy formájában juttatják fel a nyersanyagot a felszínre, majd különböző eljárásokkal azt víztelenítik.
Mélytengeri bányászat
Egyre elterjedtebb a szénhidrogén bányászatban a tengerekre telepített (vagy beúsztatott) platformokról, állványzatokról (mesterséges szigetekről) történő mélyfúrásokkal történő bányászat is.
Űrbányászat
A környező bolygókon, a kisbolygókon esetenként óriási koncentrációban találhatóak meg a Földön nagyon ritka –ezért nagyon értékes – ásványi nyersanyagok, illetve a Földön, pazarló módon kitermelt és felhasznált különleges fémek, gázok.
A kozmosz egy 1967-es ENSZ határozat értelmében az egész emberiségé, ezért minden nemzetnek joga van a részvételre.
A bányászati tevékenység felosztása a hasznosítható anyag célja szerint
Energetikai célú bányászat. Ide szokás sorolni a szén-, a szénhidrogén- és az uránérc-bányászatot.
Érc- és ásványbányászat.
Homok- és kavicsbányászat.
Építő- és díszítőkő bányászata.
Talajjavító anyagok bányászata.
Víz és termálvíz bányászata.
Geotermikus energia hasznosítása.
Földgáz és kőolaj csővezetékes szállítása és földalatti tárolása.
A bányák főbb bányaveszélyek szerinti besorolás
Sújtólég veszélyes bányák. A metán (CH4) és levegő robbanóképes elegye (keveréke)
Gázkitörés veszélyes bányák. Metán, széndioxid, szénmonoxid
Szilikózis veszélyes (porveszélyes) bányák. Kőzet, főleg kvarc por
Szénporrobbanás veszélyes bányák. A szálló szénpor és a levegő robbanóképes keveréke
Tűzveszélyes bányák. Jellemzően szénbányában az szén öngyulladásából adódó tüzek
Vízbetörés veszélyes bányák. Talajvizek, rétegvizek, karsztvizek bányatérségbe való beáramlása
Radioaktív sugárveszélyes bányák.
Felhasznált forrás: Bányászati és kohászati Lapok. Bányászat