#gallery-1 {
margin: auto;
}
#gallery-1 .gallery-item {
float: left;
margin-top: 10px;
text-align: center;
width: 100%;
}
#gallery-1 img {
border: 2px solid #cfcfcf;
}
#gallery-1 .gallery-caption {
margin-left: 0;
}
/* see gallery_shortcode() in wp-includes/media.php */

A Kr.e. 3600 és 2800 között a Fekete-erdő és a Fekete-tenger közötti hatalmas területen elterjedt késő rézkori kultúrkomplexum, az ún. Baden-kultúra népének legkésőbbi csoportjai a magyar ősrégészet kutatásai szerint éppen az északkelet-magyarországi régióban éltek legtovább.
Az itt található magaslati településekről a korábbi vizsgálatok alapján azt feltételezték, hogy visszahúzódva, erődítve, de megérték a kora bronzkori idegen népességek érkezését, míg a korábbi, hatalmas elterjedési területen a Baden-kultúra megszűnt vagy más népek foglalták el az egykori szállásterületét.
A könyv az északkelet-magyarországi régió két meghatározó badeni magaslati településének az 1950-1960-as években ásott leletanyagát vizsgálja újra, alkalmazva a modern interdiszciplináris vizsgálatokat is az újraértékelés során. Az Ózd-Center és a Salgótarján-Pécskő lelőhelyek eddig Baden-kultúrába sorolt leletanyaga a revízió során teljesen új megvilágításba került, mind kulturális hovatartozását, mind pedig régészeti jelentőségét tekintve.