IN MEMORIAM HENCZE TAMÁS
DORNYAY BÉLA MÚZEUM
2022. MÁRCIUS 7 – 29.

2022. március 7-én nyílt meg a Dornyay Béla Múzeumban az In memoriam Hencze Tamás című időszaki kiállítás. A hazai neoavantgárd irányzat jeles képviselője kiállításának különlegessége, hogy a művész hagyatékát először tárja a közönség elé, és az életmű kései periódusának alkotásait mutatja be.

Hencze Tamás utolsó harminc évének művészetét összegző művek jellemzik: organikus gesztusfestészetét komplex diptichonok, polyptichonok, frízek zárják keretbe.

Hencze Tamás 1938. március 6-án született Szekszárdon. 1959-ben Budapesten elvégezte a Kirakatrendezői Iskolát. A modern művészetekkel első ízben Párizsban találkozott, ahová baráti társasággal, egy futballmeccs megnézésének ürügyén látogatott el. Itt ismerte meg a modern művészetet és a kortárs tendenciákat.

Hazai mentorának Korniss Dezsőt tekintette. Hasonló művészeti elveket valló kortársaival számos csoportos kiállításon vett részt (Zuglói Kör 1966, Iparterv Kiállítás1968)

1997-ben budapesti Műcsarnok rendezte meg retrospektív kiállítását.

2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett.

2018. január 21-én, 80. életévében hunyt el.

Hencze Tamás művészete egyediségének kialakításában legnagyobb jelentőséggel az alkotási módszer kidolgozása volt. Erről Kozák Csaba művészeti író így ír:

„Sokszor látogattam meg a Lendvay utcai műtermében, ami alig hárompercnyi gyalogútra volt akkori munkahelyemtől, a Műcsarnoktól. Egyszer éppen a „képalkotás” első fázisába csöppentem. Nem hagyta abba a munkát. A nagy belmagasságú, vízszintesen kettős osztású padlástérben (felül a raktár, alul a stúdió) megfigyelhettem munkamódszerét: a művész kiterített a padlóra több nagyméretű barna csomagolópapírt, melyekre ecsettel – a válla, könyöke, csuklója határozott mozdulatával – fekete festéket csapott/suhintott. (Az ecset a későbbikben már semmilyen szerepet nem játszott az alkotás során.) Így jelentek meg a gesztusok a csomagolópapíron. Miután kiválasztotta a véletlen szülte formációt, a festék amorf tömbjeit, foltjait, pöttyeit sniccer és kisolló segítségével kivágta. A így kapott negatív formát, sablont gondosan a vászon felületére rögzítette, majd a háttér fehér alapjára – a „semmi”, a hiátus adta mintázat lyukain keresztül – a különböző festékekbe mártott gumihengerek segítségével vitte fel a színeket.” (Kozák Csaba: Hencze Tamás művészete)

A Dornyay Béla Múzeumban márciusban megtekinthető kiállítás a Bodó Galéria és Aukciósház közreműködésével jött létre.