Körülírás – Kun Péter eredeti grafikáiból és Lisányi Endre Kun Péter átdolgozott grafikáiból rendezett képzőművészeti kiállításunk.

Szeptember 11-én nyílt meg a Dornyay Béla Múzeumban Kun Péter és Lisányi Endre közös grafikai kiállítása.

A formabontó kiállítás rendhagyó megnyitó ünnepségén Lisányi Endre tolmácsolta gondolatait  az alkotásokról:

„Amennyiben közelebb kívánunk kerülni Kun Péter alkotásaihoz különösen fontos figyelnünk arra, hogy nem lehet minden metszetét, monotípiáját, festményét ugyanazzal a módszerrel értelmezni. Meg kell keresnünk a megfelelő nézőpontot, „személyre szabottabban” kell feltennünk kérdéseinket és bizony van, amikor elegendő a teljes műből kiragadott, egyetlen motívumra fókuszálnunk.

Péter, tehát, nem előre kidolgozott művészetelméleti/formai elgondolás (egy prekoncepció) alapján alkot, amit, ha ismerünk, akkor megvan az a szál, amire felfűzhetjük valamennyi munkáját, de, azt sem mondhatjuk, hogy esetleges, vagy csapongó lenne a művészete, annak ellenére nem, hogy jelentős különbségeket fedezhetünk fel, mind a kivitelezés, mind az előadásmód tekintetében.

Egy alkalommal, amikor szóba kerültek linómetszetei, a reális elemek szürreálissá keveréséről beszéltem, most ezt annyiban pontosítanám, hogy (félretéve a szürrealitást) Péter a tárgyszerű elemek érdekes használatával, szokatlan párosításával létrehozott képekkel idéz fel különös hangulatokat és ily módon kíván, na, nem láthatóvá tenni, hanem a festett-grafikázott látvánnyal érzékeltetni… valamit. Azt azonban, hogy mit, nem könnyű világosan megfogalmazni és ennek az az oka, hogy Péter alkotásait, nem forma-, rajz-, kompozíció-, kivitelezés-, netán összehasonlító kortárs grafikatörténeti elemzés segítségével, hanem inkább intuitív módon dolgozhatjuk fel és érthetjük meg.

Ennek szellemében azt mondhatjuk, hogy tekintsünk rá és érezzünk rá, miről mesélnek Péter képei, ha pedig beszélni is akarunk róla, akkor nyilván, a tárgyszerű helyett, a körülíró fogalmazás lesz célravezetőbb.”