Home Események PILLANATKÉPEK A MÚLTBÓL – GÁBLER VILMOS FOTOGRÁFIÁI
PILLANATKÉPEK A MÚLTBÓL - GÁBLER VILMOS FOTOGRÁFIÁI

dátum

2020. febr 19. - 2021. jan 10.
Ongoing...

időpont

08:00 - 17:00

PILLANATKÉPEK A MÚLTBÓL – GÁBLER VILMOS FOTOGRÁFIÁI

Gábler Vilmos Ödön (Pálóc, 1873 – Salgótarján, 1928)

Gábler Vilmos Ödön (Pálóc, 1873 – Salgótarján, 1928)

Gábler Vilmos Ödön az Ung vármegyei Pálócon született. Szülei német származásúak voltak. Reáliskolai tanulmányai után a kassai Állami Felső Ipariskolát végezte el.

1892-ben került Salgótarjánba, az RMSV Rt. acélgyárába. Műszaki gyakornokként kezdett, majd a gépműhely művezetője lett. 1925-ben munkája és elismert szaktudása alapján mérnöki címet és kinevezést kapott. A vállalat műszaki tisztviselőjeként dolgozott haláláig.

1900-ban feleségül vette Billeter Hildegárdot, a salgói gépműhelyt vezető, svájci származású Billeter Frigyes leányát. Házasságukból két fiú és két leánygyermek született.

gabler vilmos fotoValószínűleg a technikai újdonságok iránti érdeklődése nyomán kezdett el fényképezni. Legelső ismert fényképe 1903-ból származik. Jó értelemben vett amatőr fotósi tevékenységét haláláig folytatta. A fényképezés minden munkafázisát maga végezte, így az előhívást, a nagyítást, valamint a reprodukciót. Negatív fényképei fényérzékeny anyaggal bevont üveglemezeken, valamint kisebb részben nitrát filmeken maradtak meg.

Fényképeinek tematikája kezdetben az otthon, a család, barátainak és kollégáinak a köre. A fotózás helyszíne az acélgyári otthona, felesége salgói családjának lakása, illetve azok környéke. Eleinte nem lép ki a rimai tisztviselők általános mozgásteréből – a tisztviselők egymás közt töltik szabadidejüket, egymással barátkoznak, kirándulnak, a rokoni kapcsolatok is jellemzően e körből szövődnek. Születő gyermekei is fokozatosan megjelennek képein. E fotók a vállalati tisztviselők, a salgótarjáni középréteg életmódjának, viseletének, lakókörülményeinek dokumentumai.

gabler fenykepezogepAz 1910-1920-as években egyre többször mozdul ki a „rimai világból”. Számos településképet készít Salgótarjánról és környékéről, valamint bel- és külföldi utazásait is gyakran megörökíti. Emellett további kedvelt témája marad a gyártelep és Salgóbánya. Utolsó éveiben bekapcsolódott a Dornyay Béla által írt Salgótarján és a Karancs-Medves vidék részletes kalauza című könyv munkálataiba. Az 1929-ben megjelent útikalauzban szereplő több fotó az ő munkája.

 

Élete utolsó éveiben az RMSV Rt. ózdi üzemében dolgozott, de sokat látogatott haza.

Fényképei Salgótarján helytörténetének, az RMSV Rt. vállalattörténetének, valamint az ott dolgozó tisztviselőréteg életmód történetének kimagasló jelentőségű képi dokumentumai. Sok fényképe fotótechnikai szempontból is kiváló mestermunka.

kattintson a bezáráshoz
Skip to content