Home Események TRIANON ÉS NÓGRÁD

dátum

2020. jún 04. - 2020. dec 31.
Ongoing...

időpont

08:00 - 18:00

TRIANON ÉS NÓGRÁD

Trianon és Nógrád

2020. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban a Párizs környéki békeszerződések részeként a világháborúban vesztes Magyarország és a győztes antant szövetség hatalmai közötti békeszerződést, mely meghatározta Magyarország új határait.

Ennek értelmében Magyarország korábbi 282 870 km2-es területe 92 952 km2-re csökkent, elvesztve területének 67%-át. Lakossága az 1910-es 18,2 millióról 7,6 millió főre esett vissza. Az utódállamokhoz került népességből több mint 3 millió fő volt magyar nemzetiségű.

Nógrád vármegye területét is megcsonkították: az 1910-ben 4128 km2 területű vármegyéből az 1920-as határvonal 1747 km2-t szelt le, a korábbi terület 42%-át. Csehszlovákiához került 95 000 lakos, melyből mintegy 50 000 fő szlovák nemzetiségű volt, de a határ mentén, egy tömbben magyar többség élt. A vármegye területén az országhatárt az Ipoly folyó és a Karancs-Medves hegyvidék vonalán húzták meg. A határon kívülre került a megye egyetlen rendezett tanácsú városa, Losonc. A békeszerződés egyik hatásaként Salgótarján és Balassagyarmat városi jogállást kapott.

1923-ban a megmaradt Hont vármegyei területtel összevonva létrehozták Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét.

A határon kívülre került nógrádi magyarság a csehszlovák államban demokratikus jogokkal rendelkezett, de a nemzeti hovatartozásuk kinyilvánítását korlátozták.

A vármegye területén egy határkorrekcióra került sor: Krepuska Géza orvosprofesszor, somoskőújfalusi birtokos, valamint Liptay B. Jenő acélgyári igazgató által jegyzett határkiigazítási kérelme nyomán, népszövetségi döntést követően 1924. február 15-i hatállyal Somoskőújfalu és Somoskő községek, mintegy 15 km2 terület és 2500 fő visszakerült Magyarországhoz.

A trianoni határ megbontotta a századok alatt kialakult vármegyén belüli gazdasági tagolódást. A határ túloldalára került mezőgazdasági földterületek megművelését, valamint a határon túli munkavégzés kérdését több helyi szintű megállapodás után egy 1927-es államközi megállapodás rendezte.

A vármegye, mindenekelőtt Salgótarján ipari vállalatait a határváltozás nyersanyaghiánnyal és szállítási hátránnyal sújtotta. Az RMSV Rt. üzemeinek nyersvas és további nyersanyagszükségletét 1918-ig több mint 70%-ban a felvidéki területekről szerezte be, ezért külön megállapodásra kellett jutnia a csehszlovák állammal. A Fülek-Feled vasútvonal elvesztése nyomán egy időre megszűnt a közvetlen vasúti összeköttetés az RMSVT Rt. ózdi gyárával.

Losonc, mint vasúti csomópont elvesztése azt is jelentette, hogy Nógrádban megszűnt a megye nyugati és keleti fele közt a közvetlen vasúti összeköttetés.

A Csehszlovák állam felbomlásának időszakában, 1938. november 2-án, a Németország és Olaszország által hozott első bécsi döntés értelmében Magyarországnak ítéltek mintegy 12 000 km2 területet, mely 75-85%-ban magyar többségű volt. Nógrád vármegye is visszakapta magyarlakta területeit, köztük Losonc városát. Ekkor Nógrád vármegye ismét önálló közigazgatási egység lett. A visszakapott terület az 1944/45-ös szovjet bevonulásig maradt a magyar állam része.

kattintson a bezáráshoz
Skip to content