Régészet

/Régészet
Régészet 2019-02-27T09:32:05+00:00

Régészeti lelet és lelőhely bejelentése

Az alábbiakban segítséget szeretnénk adni mindazoknak, akik tanácstalanok olyan helyzetben, ha régiséget találnak. A régiségen ebben a megfogalmazásban tárgyat (leletet) és helyszínt (lelőhelyet) is értünk.

A salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum megyei hatókörű városi múzeum régészeti feladatkörrel felruházva 2013 óta. Ez azt jelenti, hogy a Nógrád megye területén található régészeti lelőhelyek és leletek gondozását a múzeum régészeti osztálya végzi. Értjük ez alatt a már ismert, és a jövőben előkerülő, jelenleg még ismeretlen kulturális örökséget is.

Ha földmunkák, kirándulás, egyéb szabadban végzett tevékenység során ránézésre réginek tűnő tárgyat talál, ha építkezéskor akad régi tárgyakra, jelentse be a múzeumnak! Múzeumunk lehetőséget szeretne biztosítani arra, hogy a leletbejelentés könnyedén és gördülékenyen történjen. A lenti űrlap segítségével egy kattintással bejelentheti a talált tárgyakat.

A salgótarjáni múzeum az ország legfiatalabb megyei hatókörű, régészeti jogkörrel megbízott múzeuma. Segítse a fiatal régészeti gyűjtemény gyarapodását azzal, hogy új lelőhelyeket vagy eddig ismeretlen leleteket ad át számunkra. Nagylelkű bejelentéseik segítségével még több lelőhelyet ismerünk meg, és ezzel még jobban fel tudnánk térképezni az egyes régészeti korszakok településeinek láncolatát a megye területén. A minél teljesebb megyei adatbázis létrejötte a megyében folyó építési munkák előtt törvény által előírt, kötelező régészeti feltárásait is nagyban segítené, hiszen egyre több ismeretünk lenne azok hollétéről és kiterjedéséről. Amennyiben valaki bejelent egy leletet vagy egy lelőhelyet, a múzeum régész munkatársai igyekeznek vele együtt megtekinteni a helyszínt. Fontos számunkra a lelet, hisz ebből tudjuk meghatározni a korát. Még fontosabb azonban maga a lelőhely! Azért, hogy a lehető legtöbb információt megőrizzük, szükséges az együttműködés a társadalom minden tagjával

 

Nógrád megyei beruházók és építkezők részére

A következőkben segítséget szeretnénk nyújtani mindazoknak, akik régészeti feltárás kérdéseivel kapcsolatban keresik fel múzeumunkat.

Az alábbi rövid segédletben pontosítjuk, hogy mikor, milyen régészeti beavatkozás szükséges egy adott építkezési munka megkezdése előtt, és hogy mitől függ, éppen melyiket írja elő az Örökségvédelmi Hivatal a Múzeumnak, amely a munkát elvégzi.

A Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya végzés formájában hiánypótlást kérhet (szerződés, átnézeti térkép stb.), esetleg hatáskör hiányában (ha nincs adott esetben ismert, de nem nyilvántartott régészeti lelőhely) megszüntetheti az eljárást örökségvédelmi szempontból, vagy határozatban értesít arról, hogy milyen régészeti munkára van szükség az adott területen. Ezt több tényező befolyásolja, például hogy a leendő építmény (épület, út stb.) alapozása milyen mélységben, mértékben érinti és bolygatja a régészeti lelőhelyet, valamint az adott területen a régészeti leletek milyen intenzitásban kerülnek elő, a lelőhely milyen jellegű, s örökségvédelmi szempontból mekkora jelentőséggel bír (különböző kategóriák pl. a nyilvántartott, a védett lelőhely). Ezek figyelembe vételével az alábbi régészeti munkálatok válhatnak szükségessé:

Régészeti megfigyelés

Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya (továbbiakban: Hatóság) olyan esetben javasol régészeti megfigyelést, amikor a beruházásra kijelölt területen nem biztos, hogy van régészeti lelőhely, de a környező területen van, tehát előfordulhat, hogy az adott helyen is lesz, így az régészeti érdekűnek számít. Általában régészeti megfigyelést írnak elő a közműépítkezések esetén is. Ilyen esetekben a beruházáshoz kapcsolódó földmunkákat nézi a régész, hogy kerül-e elő az adott területen régészeti objektum, lelet. Amennyiben régészeti jelenségre utaló nyomot talál, egyeztet a Hatósággal és a beruházóval a további munkálatokkal kapcsolatban. Ilyenkor általában próba- vagy megelőző feltárás válik szükségessé.

Amennyiben az építési engedély régészeti megfigyelést ír elő, úgy fel kell venni a kapcsolatot a területileg illetékes múzeummal (esetünkben a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeummal), ahol a beruházó tájékoztatást kap arról, hogy a múzeum melyik régész munkatársa fogja elvégezni a próbafeltárást. Az írásos megrendelést követően, valamint a beruházói adatszolgáltatást követően 30 napon belül a múzeum elküldi a szerződéstervezetét a beruházónak. A munka kezdete előtt legalább egy héttel érdemes a múzeumot tájékoztatni a kezdésről. A beruházónak a munka kezdete előtt már rendelkeznie kell az aláírt szerződéssel.

Próbafeltárás

A próbafeltárás célja, hogy a régészeti lelőhely kiterjedését, intenzitását behatároljuk. Így válik lehetővé, hogy megállapítsuk, szükséges-e a megelőző feltárás vagy sem, s ha igen megbecsülhessük a ráfordítandó időt és pénzt. Próbafeltárást kérhet a beruházó a Múzeumtól az ingatlan megvétele előtt vagy a tervezés ideje alatt. Ez nagyban megkönnyítheti a későbbi munkák tervezését. A Hatóság olyan esetekben ír elő próbafeltárást, amikor az adott területen régészeti lelőhelyet tart nyilván, azonban annak kiterjedésére és intenzitására vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal.

A próbafeltárás kutatóárkok húzásával kezdődik, gépi és kézi munka felhasználásával. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy a jövőben kell-e, és ha igen, milyen jellegű régészeti munka, a próbafeltárás során megnyitott árkok felületének a beruházással érintett terület legalább 10%-át kell érintenie, ami megnövekedhet maximum 25%-ig. A próbafeltárás után a régésznek szakvéleményt kell írnia mind a beruházónak, mind a Hatóságnak. Ennek fényében a Hatóság dönt arról, hogy szükség van-e megelőző feltárásra, vagy régészeti megfigyelés mellett, esetleg anélkül folyhat tovább a munka.

Amennyiben az építési engedély próbafeltárást vagy megelőző feltárást ír elő, úgy a szerződéskötésig megegyezik a munkamenet a próbafeltárásnál leírt rendszerrel. Ha létrejött a szerződés, akkor a múzeum feltárási engedélyt kér a Hatóságtól. Miután ezt az engedélyt a múzeum megkapta, és az egyéb szerződésben foglalt feltételek is érvényre jutnak, megkezdődik a feltárás.

Megelőző feltárás

Abban az esetben van szükség megelőző feltárásra, ha a régészeti lelőhelyet a beruházás biztosan károsítaná, veszélyeztetné vagy el is pusztítaná. A megelőző feltárás kiterjed a beruházás által földmunkával érintett teljes területre. A régészeti lelőhely jellegétől függ, hogy csak a beruházás mélységében vagy a lelőhely rétegeinek teljes mélységében végzendő el a feltárás, amely gépi és kézi munkaerő együttes igénybevételével történik. Ennek időtartama és ütemezése a szerződésben foglaltak szerint történik.

Leletmentés, mentőásatás

Leletmentést olyan esetekben végzünk, amikor váratlanul kerülnek elő régészeti leletek építkezések vagy olyan beruházások során, ahol a földmunkára nem kellett külön engedélyt kérni (mert nem érte el a 30 cm-t).

Leletmentést olyan esetekben is végzünk, amikor váratlanul kerülnek elő régészeti leletek építkezések során, s a földmunkákkal járó beruházás engedélyezésekor, a korábbi ismeretek alapján, nem született örökségvédelmi előírás.

Itt kell felhívnunk a figyelmet arra is, hogy a régészeti leletek előfordulásának múzeumi bejelentését törvény írja elő, amely szerint a régészeti anyag előkerülése esetén az építési munkálatokat azonnal abba kell hagyni, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint meg kell őrizni, és a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell. Ugyanakkor nem kell megijednünk attól, hogy a régészek ellehetetlenítik egy-egy magánház vagy nagyobb közberuházás építését ilyen esetekben. A Dornyay Béla Múzeum számára sokkal lényegesebb, hogy értesüljenek egy-egy lelőhely létezéséről, az adott régészeti kontextust a lehetőségekhez mérten megvizsgálhassák, minthogy a leletek begyűjtése miatt konfliktusba kerüljenek a jó szándékú leletbejelentőkkel. Ilyen esetekben igyekszünk mielőbb (1, maximum 2 nap) megjelenni a helyszínen, és csupán dokumentálni a kialakult szituációt.

Mikor van szükség örökségvédelmi hatástanulmányra?

Korábbi, már nem érvényes, jogszabályozás szerint örökségvédelmi hatástanulmány akkor kellett készíteni, amikor vagy a beruházó, vagy a járási építésügyi hivatalok jogelődje, a Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság (általában mindkettő) tudni szerette volna, hogy az adott beruházás milyen hatással van a terület régészeti emlékeire. Ennek tartalmát jogszabály rögzíti.

Jelenleg csak településfejlesztési tervezéseknél kell elkészíteni. Ebben nyújtunk tájékoztatást arról, hogy a beruházás területén, illetve annak közvetlen közelében vannak-e, és ha igen, milyen jellegűek a régészeti lelőhelyek. Itt adattári, irodalmi, valamint a helyszínen végzett terepbejárási adatokkal támasztjuk alá azokat a javaslatokat (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, megelőző feltárás), amelyeket a hatástanulmány végén megfogalmazunk.

Mi az ERD?

Előzetes Régészeti Dokumentáció valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.

Mikor kell ERD?

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi  LXIV. törvény 7. §  20.pontja. alapján  Nagyberuházás az alábbi, földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás:

  1. a) a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás,
  2. b) –
  3. c) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás,
  4. d) a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó- vagy árapasztó tározó-építés, vagy
  5. e) azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek.

 

  1. 20/A. § (I) 23/C (1) Nagyberuházás esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.

 

(2) Előzetes régészeti dokumentációnak minősül a hatástanulmány is, ha a tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, és alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására

(3) Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv készíti el.

(5) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – próbafeltárást kell végezni, amely nem a megelőző feltárás része.

Milyen hatályos jogszabályok rendelkeznek a régészeti örökség védelméről?

A régészeti örökség védelmének szabályozásában az utóbbi időben számos változás történt. A korábbi állapotokhoz képest ez jelenthetett csak kisebb „finomhangolást”, míg más területen, mint az örökségvédelmi felügyeletet, hatósági és szakhatósági feladatokat, valamint a  végrehajtást ellátó hivatalok, közgyűjtemények státuszában és szervezeti felépítésében, valamint feladatellátásukban gyökeres átalakulást hozott.

Vonatkozó törvények:

  • 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről,
  • 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról
  • és a közművelődésről,
  • 2016. évi CL. törvény  az általános közigazgatási rendtartásról.

Kormányrendeletek:

  • 47/2001. (III.27.) Korm.rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról,
  • 191/2001. (X.18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról
  • 439/2013. (XI.20). Korm.rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről
  • 68/2018. (IV.9.) Korm. rendelet kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról.

Miniszteri rendeletek:

  • 20/2002. (X.4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról.

 

A múzeummal való szerződéskötés menete

A Múzeumhoz két úton érkezhet megkeresés és régészeti feladatellátásra való felkérés: közvetlenül az Építtetőtől/Beruházótól, amely ilyen módon ad megbízást a múzeumnak a régészeti feladatok elvégzésére, vagy közvetve, a megyei Hatóság által kapott határozat, végzés útján utasítják a Múzeumot és az Építtetőt is az egymás közti kapcsolatfelvételre.

A megkeresést követően az előirányzott munka természetétől függően a Múzeumban egy akcióterv készül az elvégzendő feladatra, amely költségkalkuláció és egy szerződéstervezet elektronikus úton való kiküldésével jár.

Az ajánlat módosítása, az adatok pótlása, javítása után az ajánlattervezet elektronikus formában e-mailben, szerkeszthető Word.doc formátumban kerül vissza a Múzeumhoz a Beruházótól, ahol ebben az előszerkesztett formában a Központi Gazdasági Osztályhoz kerül átvizsgálásra. Amennyiben a tervezet elfogadásra kerül a cég átvilágítása és a szerződés jogi és gazdasági ellenőrzése után, a Múzeum postai úton küldi ki négy példányban azt a Beruházónak aláírásra és bélyegzésre.

A végleges, aláírt szerződés visszaérkezése után tudjuk a feladatot elkezdeni.

Próbaásatás, megelőző feltárás vagy tervásatás esetén ebben a fázisban kerülhet az ásatási engedély beadásra, amelyhez mindenképpen mellékelni kell a Múzeum és a Beruházó között létrejött szerződést. Ez a munkavégzés elkezdésében további időcsúszást jelent, amelyet a Beruházónak muszáj figyelembe vennie.

A régészeti munka elvégzése után arról hivatalos szakmai beszámoló készül, amelyben a Múzeum hozzájárulást ad az építkezés használatbavételi engedélyének kiadásához, amelyet az Építésügyi Hatóság állít ki. Ennek hiányában az építkezés nem kap használatbavételi engedélyt. Az Építtető addig nem kapja meg a Múzeum által elvégzett régészeti munka szakmai beszámolóját és hozzájárulását, amíg a szerződéskötésben szereplő összeget a feladat elvégzése után a Múzeum számára át nem utalja.

A fenti ügyekben Nógrád megye területén keresse

RÉGÉSZETI és MŰEMLÉKI FELÜGYELET

Salgótarjáni Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.
3100 Salgótarján Pf.: 269.
Telefon: 06 (32) 795-161
Fax: 06 (32) 795-173

 E-mail: epites.salgotarjan@nograd.gov.hu

MŰEMLÉK FELÜGYELET:

ugyanott.

Dornyay Béla Múzeum:

Régészeti osztályvezető: Horváth Tünde +3620 4459171

E-mail: nograd.regeszet@gmail.com

8. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A régészeti feladatellátás költségeire alkalmazható legmagasabb hatósági árak

(A táblázat az árakat a régészeti feladatellátás tevékenységei szerinti bontásban tartalmazza.)

LETÖLTÉS:

Regeszeti_feladatellatas_koltsegei