Szent György napja

„szedem, szedem, felét szedem”
Szent György napja – április 24.

Mivel Szent György napján hajtották ki a nyájakat először a legelőre, két olyan tárgyat mutatunk be, amelyek az állatok tereléséhez, őrzéséhez kapcsolódnak. Ezek a tárgyak a juhászkampók, amelyek a Dornyay Béla Múzeum korábbi, 2019 januárjától áprilisáig tartó időszaki kiállításában voltak láthatók. A „Találkozások – Néprajz és a 20. század Nógrád megyei képzőművészete” című kiállítás 20. századi Nógrád megyei műveket állított egymás mellé, amelyeken megjelentek népi motívumok, témák. A képek és szobrok mellett néprajzi tárgyakat is láthattak az érdeklődők. A kiállítás anyaga egyrészt a múzeum gyűjteményeire épült, emellett láthatók voltak Czinke Ferenc által gyűjtött néprajzi tárgyak is, amelyek Czinke Ferenc özvegye jóvoltából kerültek kiállításra. Ilyen volt például a két juhászkampó, amelyeket a múzeum kölcsönkapott a kiállítás idejére.
A pásztorbotokat a juhászok, kanászok, csordások, csikósok az állatok körüli munkához, tereléshez, őrzéshez használták, de olykor fegyverként, vagy pásztortáncokhoz is. A kampós botot csak a juhászok használták, ezzel fogták ki a nyájból a birkát.
A képen látható juhászkampók rézből készültek, az egyiken kígyófejen fekvő pulikutya látható, belső oldalán kosfejjel, a másik pedig juhászkampó és fokosfej kombinációja.

Szent György napja az állatok első kihajtásának legfontosabb napja volt, ezért mágikus cselekedetekkel védték a jószágokat. Bizonyos helyeket a kihajtás zöld ággal történt, amely az állatok gyarapodását szolgálta, valamint több vidéken tűzön is áthajtották a jószágokat rontás ellen. Az Ipoly mentén az állatok kihajtása a karácsonyi aprószentek-vesszővel történt.
Ez a nap a római pásztorünnephez visszavezethető, az állatok első kihajtásával összefüggő, valamint a Szent György napján, éjjelén látott kígyóval, harmatot szedő boszorkányokkal kapcsolatos rítusokat, képzeteket őrzi.
Tavaszi gonoszjáró nap volt ez, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. A gonosz távol tartása érdekében a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek. A keresztúton a boszorkányok láthatók voltak, valamint úgy tartották, e napon a boszorkányok lepedővel szedték fel a harmatot a mezőről, majd kifacsarták és megitatták a tehenekkel. A harmattal együtt a búza felét, hasznát is ellopták a boszorkányok, miközben ezt mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”.
Szent György napja ősi tavaszkezdő ünnep, valamint tavaszi cselédvásárt is tartottak ezen a napon.
A néphit szerint a gyógyítások Szent-György-napig a leghatékonyabbak. Szent György napjához, éjszakájához ezért számos mágikus cselekedet kapcsolódik.

Irodalom:
Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar néprajz, Corvina kiadó, 1979. 627.
Dömötör Tekla: Régi és mai magyar népszokások, Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1968. 51.
Dömötör Tekla: Magyar népszokások, Corvina Kiadó, Budapest. 1972. 35-37.
Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968. 151.
Luby Margit: Bábalelte babona, Helikon Kiadó, 1983. 95.
Magyar Néprajzi Lexikon „Szent György napja” és „búzaszentelés” szócikkei

https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1722.html
https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1068.html

kattintson a bezáráshoz
Skip to content