“Szervusztok, Pajtikák”

“Szervusztok, Pajtikák”

Kemény Henrik 91. születésnapjára

Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművész a Korngut-Kemény család évszázados hagyományát folytatva a harmadik generációs bábjátékos.
Legismertebb figurája Vitéz László, a piros sipkás, vidám fickó aki palacsintasütőjével tanítja móresre az ördögöket és magát a halált is.
Kemény Henrik nyolcvan éven keresztül aktívan bábozott, kivételes mestere volt a vásári hagyományok továbbfejlesztésének, de nagy hatással volt a kortárs magyar bábművészetre is.
Személye összekapcsolta a magyar bábozás vándorló népi hagyományait az esztétikailag kiforrott, kortárs kísérletekkel.

A kiállítás megtekinthető 2016. január 29-től április 3-ig.

A “Szervusztok, Pajtikák” kiállításról ezeken az oldalakon is olvashat, továbbá a múzeum hivatalos Facebook oldalán megtekintheti a kiállítás megnyitójáról készült képeket is:

A kiállításról itt is olvashatnak:

[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

Cikk forrása: Wikipédia

Kemény HenrikKemény Henrik (Budapest1925január 29. – Budapest2011november 30.Kossuth-díjas magyar bábművész, érdemes és kiváló művész. A Magyar Művészeti Akadémia Színház- és Előadó-művészeti Tagozatának tagja 1996-tól haláláig.

A család története

A Korngut család évszázados bábjátékos hagyományát követte. A nagypapa, Korngut Salamon (185?–1930), Galíciából érkezett Pestre, és 1897-ben kapott belügyminisztériumi engedélyt „dal, testgyakorlatok és bűvészeti előadások” megtartására. Nagyapja a vásárokat járva először cirkuszt szervezett, majd a társulat kiszámíthatatlansága miatt áttért bábjátékok előadására. Később állandó színházat épített Külbudán. Későn nősült, két fia született, Dezső és Henrik.

Apja, Henrik egy ideig New Yorkban a Metro-Goldwyn-Mayer stúdiónak dolgozott, majd 1912-ben hazatért, megalapította a Columbia Magyar Mechanikai Színházat, amely egy év alatt becsődölt. Az I. világháború tönkretette a családot, 1926-ban új bábosbódét emeltek a hűvösvölgyi Nagyréten. Az apa a háború után a filmgyárban dolgozott, majd a biztos fizetést feladva bábozásból élt a család, szerény körülmények között. Az 1930-as évekbenhivatalosan Paprika Jancsi lett a fő figurájuk neve, mert az állami szervek nem nézték jó szemmel a kisemberek számára szóló rendszerkritikus, szókimondó előadásokat. A Népligetben a Mutatványos téren működött Kemény Henrik Bábszínháza, melyet 1982-ben kultúrtörténeti emlékké nyilvánítottak. A bábszínházat 1989-ben alapítványi támogatással felújították, és díszelőadással átadták. Azután az épületben újabb előadás nem volt. A 250-300 négyzetméteres faszerkezetű épület 2011október 3-án éjjel porig égett.

Életrajza

Henrik a család mutatványos bódéjában nőtt fel, a bábos família harmadik generációjához tartozik ifjabb Kemény Henrik és nála egy évvel fiatalabb öccsével, Mátyással. Míg a Papa a színházat vezette és előadott, a mama – Kriflik Mária – volt a pénztáros és ő szabott, varrt, öltöztette a bábokat. Két fiuk a délutáni előadásoknál segédkezett, de szerepeltek is a bábszínházban. Az apja által készített Miki egér marionett figurával gyakorolta a bábozást, ami később három és fél méteres zsinórral felszerelten – már a nagyérdemű előtt táncolhatott. 1931-ben kapta első szerepét egy családi bábelőadáson a papa Miki egér táncjátékában csetlő-botló „másodegérként” Kicsit később már az iskolában pótvizsgázó Vitéz Lászlót alakítja. Öccse, az ekkor négyéves Mátyás is szerepet kapott öccse mint Frici pajtás, apukája a Tanító Bácsi volt. 1935-ben faragta ki első figuráját és kapta meg első főszerepét. 1945-ben édesapja munkaszolgálat közben eltűnt, így fia átvette bábszínházát. 1950-ben tagja lett az Állami Bábszínháznak. Bod László festőművész, a színház akkori igazgatója hívta be bábtechnikusnak, első munkája az Aladdin csodalámpája című előadás mechanikai munkálatai voltak. Amikor a népligeti vurstlit 1953-ban felszámolták, Kemény Henriket is „államosították” (bábjait egy ideig Bálint Endre festőművész műtermében „bújtatta”): ettől kezdve az Állami Bábszínházban lépett fel. Az ő nevéhez fűződik 1955-ben az első vidéki bábszínház megalapítása Győrött. 1964-ben elvégeztették vele a Bábszínészképzőt. Két évtized alatt számos bábot tervezett, és visszatért a vándorbábozáshoz, egy Trabanttal kezdte el járni az országot. 1992-ben, az Állami Bábszínház kettéválásakor a Kolibri Színházhoz csatlakozott.

Két portréfilm készült vele: Látogatás (MTV), Vitéz László vándorútja (MTV).

Alig két hónappal élte túl, hogy volt bábszínházának épülete a Népligetben leégett.

Főbb alakításai

  • Vitéz László kalandjai
  • Hakapeszi Maki és a Furfangos Frigyes mester a Zsebtévé MTV sorozatban
  • Süsü, a Süsü, a sárkány MTV-sorozatban
  • Vitéz László és a többiek (4 epizódos MTV-sorozat: Az elátkozott malom, Az elásott kincs, A csodaláda, Itt nem szabad énekelni, 1972)
  • Gyufa Gyuri
  • Sakk Matyi
  • Majom úr a Majomparádé MTV sorozatban
  • Tévé-ovi

Kitüntetései

[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

kattintson a bezáráshoz
Skip to content