Rippl-Rónai József, Derkovits Gyula, Bernáth Aurél, Egry József
Válogatás Dr. Radnai Béla gyűjteményéből, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
anyagából

2015. február 18 – március 31.

A XX. századi hazai képzőművészet kiemelkedő művészeinek alkotásait felvonultató képzőművészeti gyűjtemény létrehozója Dr. Radnai Béla (Cegléd, 1891. november 8. – Budapest, 1962. november 1.) gyorsíró volt, az egységes magyar gyorsírás feltalálója, a budapesti, első gyors-és gépíró magániskola alapítója és igazgatótanára, műgyűjtő.
1909-ben gyorsírástanítói, majd a budapesti tudományegyetemen középiskolai tanári és 1918-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Megalkotta a magyar gyorsírás reformját. 1922 és 1961 között a gyorsíró-iskola igazgatója volt. Számos tankönyvet írt. A Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének 1927-től ügyvezető elnöke, majd 1952-ig elnöke volt. Szerkesztői munkája is jelentős: ő szerkesztette 1911-ben a Gyorsírási Szemlét, 1913 és 1944 között a Gyorsírástudomány című havi folyóirat I – XXV. évfolyamát.
1962-ben bekövetkezett halála óta özvegye, Radnai Béláné gondozza művészeti hagyatékát, amely a győri Esterházy-palotában, 2005-től a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményeként közkinccsé válva, a gyűjtő életművének végső célját valósítja meg.
Dr. Radnai Béla z 1930-as években kezdte el kortárs művészek alkotásait gyűjteni. Gyűjteményében a 20. század első évtizedétől, a Nyolcak tevékenységétől az Európai Iskola tagjainak jelentkezéséig találunk festményeket, rajzokat, szobrászati alkotásokat, és szórványosan előfordul néhány mű az 50-es évekből is. A gyűjtemény törzsét az 1920-as évektől a Gresham-kávéházban összegyűlt asztaltársaságból szerveződő művészek, az ún. Gresham kör tagjainak munkái alkotják.
Radnai Béla mecenatúrájával nemcsak felkarolta, támogatta és ösztönözte a kortárs művészeket, hanem a gyűjteményében szereplő műveik rendszeres bemutatásával aktív szerepet vállalt a modern magyar művészeti törekvések elismertetésében és értékeinek propagálásában is.
Személyes kapcsolatai révén a gyűjtő kiváló művészek munkáiból igyekezett egy-egy nagyobb kollekciót megszerezni. Így került gyűjteményébe Szőnyi István, Egry József, Medgyessy Ferenc főműveinek egész sora. A nagyobb egységek mellett olyan művészettörténeti ritkaságok is megtalálhatók benne, mint Rippl-Rónai József, Nagy István, Derkovits Gyula, Kernstok Károly, Barcsay Jenő vagy Gulácsy Lajos néhány alkotása. Radnai Béla figyelme a kevésbé reprezentatív műfajokra is kiterjedt. Előszeretettel gyűjtötte Ferenczy Béni, Madarassy Walter, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc érméit és kisplasztikáit, valamint a fiatal generációhoz tartozó, akkor még szinte ismeretlen Bartha László, Elekfy Jenő, Gallé Tibor, Halápy János, Hincz Gyula, Koffán Károly, Szalay Lajos rajzait, vízfestményeit.
A Dornyay Béla Múzeum kiállításának központi gondolata a táj – természet és ember alkotta környezet – megjelenítése köré szerveződik. Rippl-Rónai József különleges, egyéni hangulatú maszkos csendélete mellett a tárlat talán legkiemelkedőbb darabjai Egry József pasztelles tónusú tájképei. Bernáth Aurél festménye az ősz, az elmúlás gondolatát idézi fel. Derkovits Gyula alkotásai a táj mellett a munkálkodó és pihenő embert is megjelenítik. A szentendrei iskola megalapítójaként ismert Barcsay Jenő festményei szerkezetesebbek az előbbieknél, a falut, az utcát, a mindennapi élet színtereit tárják elénk. A fiatalabb generációt Hincz Gyula ragyogó színvilágú csendéletei képviselik.
A kiállításon megtekinthető válogatás – művészi kvalitásai mellett – különösen érdekes lehet városunk közönsége számára, hiszen a bemutatott művek alkotói ismerősként köszönnek ránk a Dornyay Béla Múzeum Képtárában s intézményünk Mihályfi gyűjteményének anyagában.