Salgótarjáni öblösüveggyár 120 éve
Összesen:
31 db 50×70 cm-es teljes felületén színes nyomattal kasírozott 3 mm-es fehér színű műanyag dekorácisó táblák, melyeken az üveggyár történetét, sokoldalú termelő tevékenységét, társadalmi jelentőségét mutatjuk be korabeli fotók, valamint üvegtervek segítségével.
1 db 100×70 cm-es tabló összefoglaló szöveggel
Salgótarján Förster Kálmán polgármestersége idején
„EGY VÁROS SZÜLETÉSE” SALGÓTARJÁN FÖRSTER KÁLMÁN POLGÁRMESTERSÉGE IDEJÉN VÁNDORKIÁLLÍTÁSA
Összesen:
59 db 70×50 cm-es teljes felületén színes nyomattal kasírorzott 3 mm-es fehér színű dekorációs táblák, 1922-1944 között készült salgótarjáni fényképekkel (Egy tablón 1 db nagyított fotó)
2 db 2×1 méteres molinó fényképmontázzsal
1 db 100×70 cm-es összefoglaló szöveget tartalmazó tabló
A tablók száma a rendelkezésre álló kiállítási felület függvényében csökkenthető.
A tablókon szereplő nagyított fényképeken szereplő fotókon megelevenedik a két világháború alatti Salgótarján. Zömmel a várost építő emberekre koncentráltunk, csoportképek, eseményfotók mutatják be laza tematikum szerint (városfotók, a munka világa, építkezések, ipari üzemek dolgozói, politikai-társadalmi események, oktatás-kultúra) a korabeli városfejlődést.
Lévai Sándor kiállítása
Lévai Sándor báb- és díszlettervező 1930-ban született Balassagyarmaton és Budapesten hunyt el 1997-ben.
Életművének legkiemelkedőbb alkotásai többek között a Süsü a sárkány, a Futrinka utca lakói és a Dörmögőék kalandjaihoz készített báb- és díszlettervek.
A vidám tablókon megismerkedhetünk Lévai Sándor életével és munkáival, külön tablókon bemutatva bábfilmjeit, bábjátékait és a hozzájuk kapcsolódó terveket.
24 tablót ajánlunk kiállításra.
Balázs János festőművészeti és irodalmi anyaga
Balázs János 1905. november 27-én született Alsókubinban és 1977. március 18-án hunyt el Salgótarjánban. Felvidéki muzsikus cigánycsaládjával öt éves korától élt Salgótarjánban. Autodidaktaként alakította ki sajátos, semmihez sem hasonlítható képi és gondolati világát. Bár már gyermekkorában megérintette őt a festés, a rajzolás varázsa, képzőművészettel és írással kizárólagosan idős korától kezdett el foglalkozni. Művészetének egyéni mitológiából táplálkozó formanyelvét semmiképpen sem tekinthetjük naivnak, inkább a bennünket körülvevő világ rendkívül sajátos megközelítésének. Festészetének jelentőségével egyenértékű lírája és önvallomásos prózája.
Balázs János abban a tíz évben, mely művészi tevékenysége számára megadatott, számtalan művet készített, szinte megszállottan festve vászonra, zsákra, fára, papírra. Alkotásai sajnálatos módon halála után szétszóródtak, számos műve került általunk ismert, vagy ismeretlen műgyűjtőkhöz, külföldre is. A Dornyay Béla Múzeum képzőművészeti gyűjteményébe nagyon szép festményanyaga, vázlatfüzetek, illetve az irodalomtörténeti gyűjteménybe jelentős mennyiségű és értékű lírai és prózai kéziratanyaga kerültek. Az általunk őrzött anyag – illetve abból egyes válogatások – több ízben sikerrel szerepeltek kiállításon Magyarországon, illetve külföldön (Párizs, Leiden) egyaránt.
A kölcsönözhető kiállításhoz festményeit, grafikáit, irodalmi anyagát tudjuk kínálni. Emellett szükség esetén a múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz is alkalmas nagyméretű puzzle – puffokat is kölcsönözzük.
Gaál István fotói
A salgótarjáni születésű Kossuth-díjas filmrendező fotóit a Dornyay Béla Múzeum őrzi.
Gaál István 1933. augusztus 25-én született Salgótarjánban, Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1958-ban. A Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott, Nemeskürty István irányításával. Dokumentaristaként indult, Pályamunkások című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott látleletet. Tiszai filmtanulmányai vezettek Sodrásban című első és mindjárt nemzetközi sikerű játékfilmjéhez, amely a népből származó értelmiségi ifjúság felelősségéről szól. Mészöly Miklós kisregényéből készült a Magasiskola, amelyet a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója, a Holt vidék követett. Bartók Béla, és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt, Orfeusz és Eurydiké című filmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének.
További emlékezetes alkotása a Zöldár, a Keresztelő, a Peer Gynt, az Örökségünk, a Vámhatár, a Krónika, a Naponta két vonat, a Legato, a Haláltánc, a Cserepek, a Római szonáta, az Isten teremtményei, az Éjszaka, a Gyökerek (Bartók-sorozat), a Rendhagyó párizsi leltár és a Keralai mozaikok. 1990-ben az állófényképezés művészeként mutatta be a Műcsarnok kiállítása. Költői tehetségét a Portugál gálya (Physalia) című írása bizonyította. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, 1965-ben a filmkritikusok díjával, 1969-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1970-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta. 1981-ben érdemes művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott, 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját. 2005-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet.
A gyűjteményünkben megtalálhatók a római és keralai fotói mellett a dokumentum- és játékfilmjeihez készített teljes fotográfiai anyaga (motívumok, jelenetek, színészportrék).
Vándorkiállításunkhoz ajánljuk a szépen installált (paszpartuzott, üveglappal védett) 1960-as években készített fotóit.
Ajánló: Egy képíró a varázsvölgyből