Dornyay Béla rengeteget írt. Írásait nem kizárólag kiadásra szánta, tapasztalatait, megfigyeléseit, kutatásainak eredményeit, iskolai óratervezeteit egyforma irodalmi igényességgel, könnyed stílusban, kalligrafikusan szép kézírással jegyezte le. Íme néhány idézet tőle:

„Lépj a virághoz, de ne törd le!

Nézd és rebegd: bár ily szép lehetnék!

A kristályforrásba ne dobj követ!

Nézd és gondold: Bár ily tiszta volnék!”

(Növénytani óratervezete az V. osztályból. 1936-37-es tanév DBM Dokumentumtár 365. 66.)

„A természet igazi, önzetlen szeretője csakis jó ember lehet, mert az, aki a szent természetet, a teremtő Isten ezen csodálatraméltó és utolérhetetlen nagyszerűségű alkotását megfigyeli, kutatja, és ennek következtében megszereti, csakis lelkileg finomult, talpig igaz ember lehet, aki a természet megismeréséből és szeretetéből fakadó megértést, lelki összhangot, a mindennapi életben, az embertársaival való érintkezésben és viselkedésben is alkalmazza, és soha rosszá, Isten, embertársai és a szent természet ellen vétővé nem válhatik.”

(D.B.: Mozaikszemek salgótarjáni és salgótarjánvidéki írásaimból DBM Adattár 4482-98)

Baglyaskőről pedig így ír:

„A Föld történetének harmadkorában, annak is a végén, vagyis a pliocénben, többek közt itt is, mélyreható repedések keletkeztek  a Föld szilárd kérgén, melynek egyikén, - a ma Baglyaskőnek nevezett és homokdomboktól amfiteátrálisan körülvett helyen, - aránylag kis mennyiségű bazaltláva buggyant ki. Ez a láva úgy ömlött itt ki a Föld testének megnyílt sebéből, , mint pl. ahogyan a vér kiserken a tűszúrás nyomán az ember ujjából, hogy azon azután hamarosan meg is alvadjon, vagy mint ahogyan a lekvár, - vagy ha úgy tetszik – az olajfesték, vagy a fogpép kisajtolódik ujjaink nyomása folytán, a tészta repedéseiből, illetve a festék -, vagy péptartó-tubusból. Baglyaskő várhegyének bazaltja éppen hogy csak kitört a felszínre és már meg is merevedett, anélkül, hogy nagyobb területet elönthetett volna sok ezer hőfokos lávaáradataával; tehát pompás kis vulkán-embrió lehetett, ami kialvása után, - tehát oly sok idő után is – oly nagyszerűen látható és tanulmányozható rajta.”

(D.B.: Mozaikszemek salgótarjáni és salgótarjánvidéki írásaimból, DBM Adattár 4482-98)