Ma már kevesen emlékeznek rá, hogy az 1990-es években az újjáéledő cserkészmozgalom keretében Salgótarjánban is megalakult egy cserkészcsapat, mely Dornyay Béla nevét vette fel. A 153. számú Dr. Dornyay Béla Cserkészcsapatcsapat alapítója, a már korábban is idézett Frics Gyula így emlékszik vissza a közösség megalakulására:
1991-ben a Salgótarjáni Főplébánia középiskolás hittanos csoportjának fiú tagjai kezdeményezték egy cserkészcsapat megalakítását. Engem kértek fel arra, hogy segítsem őket ennek az elképzelésüknek a megvalósításában. Nagy lelkesedéssel kezdtünk a szervezéshez, mely munkának eredményeként 1992. július 19-én, vasárnap 18 fő cserkész fogadalmat tett az Acélgyári úti Plébániatemplomban.
Fenntartó Testületet és nevet kellett keresni és választani. Az Acélgyári úti Szt. József Plébánia a mellette lévő Ferences Rendház épületében adott helyet a csapatnak. Itt tudtuk kialakítani a Cserkész Otthont.
Fenntartónk, a Szt. József Plébánia lett, a testület elnöke pedig Strichirs Károly plébános, az egykori Dornyay Béla tanítvány lett. Ő örömmel támogatta azt a kezdeményezésemet, hogy Dr. Dornyay Béláról nevezzük el a csapatot.
Én, a csapat parancsnoka, célkitűzéseinkben ráismertem Dornyay Béla szellemiségére. Felidéztem jelmondatát:
„Honismerettel a honszeretethez!”
Névadásunkról értesítettem Dornyay Béla lányait, akik válaszlevelükben örömükről és beleegyezésükről biztosítottak.
Öt évvel később, 1997. március 21-én, a Forgách Úti Általános Iskola névadó ünnepségére érkező Dornyay lányokkal találkoztam és ekkor adták át a megtisztelő ajándékot a cserkészcsapat számára, mely édesapjuk munkája és tulajdona volt. Elismerő soraikat ma is elérzékenyülve olvasom:
