A bokri sajt és a csécsei marhák története

2019-ben Holly Viktor a csécsei marhateleppel szemben raktárcsarnok építését tervezte. Ezen a területen a közhiteles nyilvántartásban Csécse–Nagyréti-oldal régészeti lelőhely található, ezért a tervezett földmunka helyén először próbafeltárás volt szükséges. Erre 2019. szeptember 18-án és 23-án került sor, amit dr. Horváth Tünde régész vezetett. Összesen két kutatóárkot nyitottak a jövendő csarnok szerkezetét tartó pillérek vonalában, amelyek összterülete 180 m2volt. Ekkor összesen négy régészeti jelenség (gödör) került elő. Ezek közül három a római kor időszakából származott és az egykor e területen élt szarmata lakosság hagyatéka, egy gödör pedig a késő rézkori Baden kultúra tevékenységéhez köthető

Az ősz folyamán az idő egyre csapadékosabbá vált és a tél közeledtével az építkezés is egyre nehezebben lett volna kivitelezhető, így arra csak tavasszal került sor. Mikor már az idő jobbra fordult, 2020. április másodikán nekiláttunk Holly Viktorral, hogy a leendő csarnokának nyugati részén teljesen eltávolítsuk a humuszt, ami itt 80 cm körüli vastagságú volt és keleti irányban vastagodott. Összesen 295 m2 felületet humuszoltunk le – részben a tervezett csarnok nyugati részén a korábbi két kutatóárok között, illetve a csarnoktól keleti irányban épülő tűzvíztározó medence helyen. Utóbbi területen már 120 cm vastag volt a fekete humusz, ami alatt nem jelentkeztek régészeti objektumok. Viszont a csarnok nyugati részén, ahol már a próbafeltáráson is előkerültek gödrök, izgalmas jelenségek láttak napvilágot.

A feltárás rektifikált ortofotón

Összesen négy oszlophelyet bontottunk ki, amelyek nagyjából Ny–K-i irányú sorban, egymástól 2,5 méterre helyezkedtek el. Kettő oszlophelyet egymás mellé ástak és ebben az esetben feltételezhető, hogy az egykori épület szerkezetét tartó oszlopot kicserélték. Innen előkerült egy őskori kerámiatöredék, ami alapján talán az épület, amelynek a szerkezetét tartották eme hajdani oszlopok a késő rézkor időszakából származhat. Amennyiben ez igaz, Balatonőszöd–Temetői-dűlő után az első hiteles épületalaprajz részletét találtuk meg a hatalmas kiterjedésű Baden-komplexum Fekete-erdőtől Fekete-tengerig Európát átívelő elterjedési területén, éppen Nógrád megyében.

Ezeken túlmenően tíz gödröt sikerült feltárnunk. A gödrök egy része kerek és sekély (talán már csak a gödör alja maradt meg), vagy mélyebb kiöblösödő tárológödör volt. Egy nagyméretű amorf alakú (S-15) anyagnyerő gödörbe több gödröt is beleástak, amelyek külön számot kaptak. Kettő sekélyebb gödörből borjú egész vázai kerültek elő (S-11, 19). Az S-8-as számú sekély, kerek gödörben pedig öt db összeroskadt edény fedte fel magát évezredek távlatából. Az előkerült objektumok a rézkor kései időszakában a Baden-kultúrához tartoztak egy kivételével, amely római kori beásás volt (S-18), az S-5 és S-13 számú badeni gödrök között. Az S-12 gödörből kétosztatú tál töredéke, füles kerámia merice, csont tű látott napvilágot. Az S-15 nagyméretű gödörből több kézzel formált kerámia, faragott csont tű, pattintott kőeszközök kerültek elő. Szintén ennek a tetején találtunk fémdetektor segítségével egy apró rézlemezkét is. Ez a kis ékszer is egy kisebb szenzáció, a Baden-kultúrában ugyanis nagyon kevés fémlelet ismert. A legtöbb réztárgy sírokból, temetkezési mellékletként kerül elő, településen néhány áron kívül, amely elengedhetetlen hétköznapi munkaeszköze ennek az időszaknak, nem sok tárgyat, és főleg nem ékszert ismerünk. E rövidke ásatást 2020. április 9-én sikerült is befejeznünk, így Holly Viktor elkezdhette új csarnokának építését.

Az épületalaprajz, a rézlelet és az edénydepot mellett a két borjú csontváza is izgalmas jelenség, ugyanis Nógrád megye területéről eddig nem kerültek elő ilyenek az egyébként késő rézkorra jellemző véres állatáldozati típusú jelenségek. S talán nem valami képzelet szüleménye, hogy a területen most is egy szarvasmarha telep található. Genius loci – a hely szelleme, mondanák erre a római korban.

Mai sajtok és a rézkori marha

Azt pedig nem a ph-érték növelése miatt érdemes megemlíteni, hogy kedves beruházónk az ásatás alatt finom Bokri sajttal látott el minket, ami (nógrádi lokálpatriótaként) számomra finomabb még a Parmigiano-Reggiano (parmezán) sajtnál is. Ebben talán megerősíthetnek múzeumi önkéteseink is, akik bizony igen nagy részben hozzájárultak, hogy ezt az ásatást gyorsan és perecízen elvégezhettük. Köszönet Bercsényi Péternek, Bercsényi Tamásnak, Hajdú Lajosnak, Tóth Erikának, Tóth Hermannak, Tóth Péternek a segítségért! Nem mellékesen köszönet Tóth Istvánnak is a geodéziai mérésért és modellezésért!

Bodó Balázs (régész), Bíró László (régésztechnikus) és múzeumi önkénteseink munka közben.

Némi olvasmány azoknak, akiket jobban érdekelnek a rézkori állattemetkezések:

Tóth Krisztián

kattintson a bezáráshoz
Skip to content