Közösségi régészeti kalandozások 2. – Vár helyett honfoglalók

Érsekvadkerti kalandozásaink következő eseményére 2020. április 18-án került sor, amikor folytattuk a várkutatást. Dénes József a Hársas dűlőbe feltételezte a vár helyét, ezért ezen a napon az érsekvadkerti Kolping háznál parkoltunk le, és az onnan vezető földúton közelítettük meg a Hársas dűlő magaslatát.

Többször végigjártuk a magaslatot, de régészeti lelet nem került elő. A magaslat szélessége mintegy 10 m körüli, és alacsonyabb is a 350 m-re déli irányban található Cseresznyés magaslatától. A Hársas északkeleti kis völgyében egy bronz súlyt találtunk. Ez egy picike, eldugott völgy a Lőrinci-erdőben, s el is fantáziáltunk arról, hogy micsoda búvóhelye lehetett ez egykori betyároknak. Talán nem véletlen a mérlegsúly… Innen Délkelet felé haladva közelítettük meg a Cseresznyés magaslatait, melyeket ismét átjártunk, újabb leletek azonban nem kerültek elő.

úton a Hársas magaslata felé.
Úton a Hársas magaslata felé.
Balga Richárd, Viczián Zoltán, Tóth Herman a krajcárok nyomában
Kilátás a Tekevárból a Nógrádi-medencére és a Börzsönyre.

Ekkor keresett meg minket telefonon Zsadányi Zoltán, érsekvadkerti lakos, nyugdíjas rendőr, hogy ismer egy várhelyet, amit szeretne megmutatni nekünk. Vettük a sátorfánkat és átmentünk az Érsekvadkerttől 3,5 kilométerre délkeleti irányban található Várhegyköz nevű dűlőbe. Itt két magaslat is ígéretesnek tűnt, azonban a nagyon sűrű aljnövényzet miatt esélytelennek tűnt a régészeti kutatás. Az viszont felvillanyozott, hogy rengeteg vadon termő homoktövist találtunk, amiből bizony kiváló immunerősítőt lehet készíteni. Ezután még egy helyet mutatott Érsekvadkerttől 1,9 kilométerre keleti irányba, ahol többször talált csontokat utánkeresés folyamán. Itt nekiláttunk a kutatásnak és rövid időn belül római kori bronz fibulát, bronz karperecet, bronz lunulla alakú tárgyat, embercsontokat és római kori germán kerámiákat találtunk.

római kori bronz ruhakapcsolótű előkerülésekor.
Római kori bronz ruhakapcsolótű előkerülésekor

A lelőhely a Büdös-árnyék Nyugat nevet kapta és ezzel bővült a település határában található germán települések száma. Északi részén homokbánya található, mellyel régészeti objektumokat is bolygattak a múltban, azonban most partifecske és gyurgyalag fészkelőhely is, ezért lezárták és védett lett. E lelőhelyről hazafelé haladva fedeztük fel a szántóföldön a sárgás homokos talajban egy nagy kiterjedésű sötét foltot. Már a földút partfalában is előkerültek kerámiák. Maradék időnkben egy nem szisztematikus kutatást végeztünk a szántóföldön. Bronzkori kerámiák és bronz tűk kerültek elő, majd a terasz nyugati szélén honfoglaláskori ezüst vereteket találtunk, ami aztán mindenkit felvillanyozott.

honfoglalás kori veret a Göröc-dűlőből.
Honfoglalás kori veret a Göröc-dűlőből Fotó: Shah Timor
Balga Richárd lányait tanítja a lelőhelyfelderítésre.
Balga Richárd lányait tanítja a lelőhelyfelderítésre.
Balga Richárd lányait tanítja a lelőhelyfelderítésre

Ajánlott irodalom:

A lelőhely a Göröc-dűlő Dél nevet kapta. Sajnos már közeledett a naplemente, s bármennyire is lelkes volt mindenki, el kellett indulnunk hazafelé. 2020 április 21-én tértünk vissza a Göröc-dűlőbe Balga Richárddal és lányaival. Azt hiszem egy apa számára nincs nagyobb öröm, mikor gyermekeinek átadhatja azt a tudást, amit élete során szerzett.

E kutatás során kevesebb fémtárgy került elő ugyan, de ezek között egy bronz nyílhegy és egy újabb honfoglaláskori veret említhető. Utóbbi az előzőktől 100 m-re északi irányban látott napvilágot. A lelőhely középső, déli és nyugati részén nagyon intenzíven találhatók bronzkori, római kori, népvándorláskori, középkori kerámiatöredékek. A nyugati szélén, ami egyben a patakterasz széle is, előkerült honfoglalás kori veretek egy, vagy kettő temető létére engednek következtetni. Azonban egy másik izgalmas jeleségre is felfigyeltünk. A lelőhely északkeleti része elkülönül a többitől. Itt egy kisebb, környezetéből mintegy fél méterrel kiemelkedő dombot egy széles, sekély árok vesz körül, és az árkon belül neolitikus kerámiákat lehet gyűjteni. A bejárás során itt egy ütőkőnek használt kvarckavics is előkerült.

Erre a településjelenségre csak az utóbbi időben kezdett felfigyelni a régészeti kutatás, főként a horvát régészet, ők ugyanis már elkezdték feltérképezni a patakok és folyók mellett elhelyezkedő, kisméretű árokkal körülvett újkőkori településeket.

Később még visszatértünk a tett helyszínére, ám az máshogy alakult, és más izgalmakat tartogatott, amiről egy következő bejegyzésben lehet majd olvasni.

Sajnos újabb vár ugyan nem került elő, még várja a megfelelő pillanatot a felfedezésre. Ellenben egy újabb, honfoglaló őseinkhez köthető temetővel és egy újkőkori, eddig kevésbé kutatott településjelenséggel bővíthettük a régészeti kutatást.

Mindezekért hálás köszönet Zsadányi Zoltánnak, aki megmutatta a helyeket, Balga Richárdnak és lányainak, valamint Tóth Hermannak, akik idejüket áldozták a kutatásra.

Neolitikus település és honfoglalás kori leletek elhelyezkedése
Neolitikus település és honfoglalás kori leletek elhelyezkedése
kattintson a bezáráshoz
Skip to content