2020. április 16-án, ahogy a tavasz bontogatta szárnyait, egy egész napos kutatást végeztünk Szanda – Várhegyen, részben az évtizedek óta ismert bánya szélénél, hogy amennyiben találunk leleteket, azokat megmentsük. Ugyan eme ismert lelőhely nagyobb részét már régen elbányászták, a még megmaradt része, főleg a bánya széle folyamatosan pusztulóban van, az elmúlt évtizedekben főként az időjárás, a természet következtében.
Szanda Várhegy és Bolhahegy (Péterhegy) Szandaváralja határából fotózva
A Várhegy nyugati részén található nyergen parkoltunk le és innen Nyugat felé kezdtük el a kutatást a már ismert Bolhahegy nevű régészeti lelőhelyen. Ezen a Várhegy és Péterhegy közötti nyergen egy bronzlemezre és egy bronz sarlóra leltünk késő bronzkori kerámia társaságában. A felszínen előkerült egy őrlőkő is. A sarló mellett egy délnyugati irányból becsapódott számszeríj hegy és egy középkori sarkantyú tüskés taréja látott napvilágot. Ez beindította ám a csapat fantáziáját – vajon egy ostrom nyomaira akadtunk volna? Hiszen a becsapódás a bánya irányából volt, az egykori erődített kolostor felől.
Számszeríj hegy
Innen ahogy a terep engedte, közel a még megmaradt magaslati részhez mentünk át a lelőhely nyugati széléhez. Itt egy kevésbé meredek oldalon fel tudtunk jutni a bánya széléig, ahol mintegy 30 x 40 m-es területen viszonylag sok lelet került elő. Ezek között agyag hálónehezék, bronz kelta fibula és talán szintén kelta dísz is volt. Azonban itt is találtunk délkeleti irányból becsapódott számszeríj hegyet, valamint több középkori, köztük egy Hunyadi érmet. Ezeken kívül azonban jellegzetes középkori fehér kerámiák is előkerültek. Ez a becsapódott hegy is a bánya irányából, az egykori erődített kolostor felől jött, s felmerült bennünk a kérdés, a pénzeket vajon az ostromlók hagyták volna el?
Bronz sarló
Középkori érme és fehér kerámia ahogy a felszínen előkerült.
Innen északnyugati irányban haladva a bánya szélén lefelé a hegyről Tóth Herman talált egy késő bronzkori agyag állatkát. Hihetetlen látni azt, mikor egy úgymond nem szakmabeli ember lelkét ennyire megérintheti elődeink hagyatéka. Ilyenkor érzi azt a régész, hogy van értelme annak, amit csinál.
Bronzkori, vagy vaskori átfúrt agyag nehezék.
Becsapódott számszeríj hegy eredeti helyzetben.
Összességében tehát elmondható, hogy a kutatás új eredményeket hozott. Sikerült megmenteni a bánya szélénél néhány régészeti leletet. A becsapódott számszeríjhegyek egykori ostrom nyomait tükrözik. Ezek alapján két irányból érhette támadás az egykori erődített kolostort, melynek helyén jelenleg a bánya található. Sajnos keveset tudunk erről a középkori objektumról, pedig az 1960-as évekig a környékbeli falvak népének búcsújáró helye volt.
Vas lándzsa eredeti helyzetben a hegyoldalba fúródva
Agyag állatfigura
A bánya szélétől északi irányban haladtunk tovább lefelé a hegyről a Gyurinka-forrástól mintegy 250 m-re Nyugatra található forrásig. Félúton egy késő vaskori, vagy római kori vas dárda/lándzsa hegyet találtunk. A Bolhahegy ezen a nyugati szélén mesterséges sánc húzódik Észak-Dél irányban egészen le a forrásig. A Sánc végénél mintegy 70 x 50 m-es területen több lelet is előkerült. Ezek között kelta bronz fibulák, vas kardtokveret, valamint hunkori ezüst nomád tükör is megtalálható. Utóbbit még korábban Tóth Herman találta és juttatta el a múzeumba.
Herman rácsodálkozása az agyag állatkára
Vas lándzsa már kibontása után
Újabb leletekkel gazdagodott a kutatás a késő bronzkor és vaskor, valamint római kor időszakából is, illetve kiderült, hogy a kora népvándorláskorban is zajlott tevékenység a Várhegy térségében. S habár a hegy középkora is alig ismert, még annál is kevesebbet tudunk az őskoráról. Pedig ezt a hegyet szinte az egész megyéből látni, s a régi öregek karóra hiányában még az órát is pontosan meg tudták vele határozni a nap állásából. Feltehetően a történelem előtti időkben is fontos szerepet tölthetett be. S mindezeken kívül természeti értékei sem elhanyagolhatók, hiszen sok védett növény és foltos szalamandrák otthona is.
12. kép: a lelet előkerülésének pillanata, avagy mikor megszűnik tér és idő.
A kutatásért hatalmas köszönet Balga Richárdnak, Bercsényi Péternek, Bercsényi Tamásnak és Tóth Herman önkénteseknek.
Némi kiindulópont a „többettudnivágyóknak”:
Tóth Krisztián
