Balga Richárd múzeumi önkéntes 2020-ban egy márciusi napon felébredt és nem tudta kiverni az agyából, hogy Érsekvadkert határában vajon hol lehetett az a vár, amiről korábban már Dénes József is tett bejegyzést. Gondolatait nem tartva magában megkeresett engem, hogy kutassuk fel eme várat. Így adódott, hogy hirtelen felindulásból 2020. április 11-én elkövettünk egy kis kalandot, melyhez csatlakozott Tóth Herman és Viczián Zoltán önkéntes is.
Érsekvadkert – Lőrinc-puszta, Tekeváráról két forrást ismerünk. Egy hatalmaskodás kapcsán 1524. december 20-án kelt oklevélben Theghkewaraparlagya (Tekevára parlaga) nevezetű helyet említenek Szentlőrinc birtok területén, valamint egy másik, ugyanebben az évben kelt oklevél is említi a hatalmaskodást, amely Szentlőrinc Theghke wara thorok (Tekevára torok) nevű erdejében történt.
202004. 11-én Érsekvadkert északi határában kezdtük a kutatást a Dimitrov-pusztán (Lőrinc-puszta) található sertéstelep felett, a Kecskedomb nevű régészeti lelőhelytől mintegy 200 m-re keleti irányban. E lelőhely a középkori Lőrinc településként ismert a kutatásban, amely a 16. században mezővárosi ranggal rendelkezett. Az itt található földúton lehet eljutni Csesztve településig és a 19. század második feléig erre ment a Buda – Balassagyarmat főút is. E földútról északi irányba a Cseresznyés nevű dűlő délnyugati részén található magaslatokon kezdtük a kutatást. Ez az egész erdő Lőrinci-erdő néven ismeretes, azért gondoltuk, hogy jó helyen járunk. Itt még közel az úthoz egy vascsiholó és bronz pitykék, valamint egy fél ezüst érme és 19. századi krajcárok kerültek elő.
Balga Richárd, Viczián Zoltán, Tóth Herman a krajcárok nyomában.
Balga Richárd, Viczián Zoltán, Tóth Herman a krajcárok nyomában.
Tovább haladva keleti irányban egy mintegy 10 m átmérőjű mesterséges halomra bukkantunk. Ezután kisebb tisztáson letáboroztunk ebédelni és kitalálni, hogyan tovább. Pihenés közben lettünk figyelmesek a hátunk mögött egy magaslatra, mely úgy tűnt, mintha az egyik legmagasabb pont lenne a Lőrinci-erdőben.
Ebéd után egyből oda vettük az irányt a Cseresznyés dűlő középső részére. Az első, délibb magaslat tetején a 2. világháborúból származó lövegállást fedeztünk fel, azonban a bolygatott földből egy díszített bronz karperec került elő.
Támadás az irtáson
A liliomos ezüst gyűrű (Shah Timor fotója)
Tóth Herman és a háttérben a magaslat.
Csak róttuk a köröket e magaslaton, azonban újabb lelet nem került elő. Ekkor vettük észre, hogy Herman eltűnt és már a másik, innen északnyugati irányban található magaslatról integet. Azt hittük valami baj történt, s mikor odaértünk, mutatta az előkerült ezüst gyűrűt.
A gyűrű láttán mindenki fellelkesült, és újabb leletet próbált találni. Ez nem is váratott sokáig magára. Hamarosan egy csavart testű nyílhegy is előkerült, ami csak fokozta az örömünket.
Nyílhegy (Tóth Krisztián fotója)
Tűzcsiholó (Tóth Krisztián fotója)
Ezután még egy tűzcsiholó, Tóth Balázs régész nyomán „szamárszúró”, valamint két kovácsoltvas szög is előkerült. Sajnos bármennyire igyekeztünk, több lelet nem csipogott. Az előkerültek is 30-40 cm mélységből jelezték helyzetüket. Ahol a felszín lehetővé tette, igyekeztünk kerámiákat is lelni, de ezek sem kerültek elő. Mivel a magaslatot mindig erdő fedhette a vár pusztulása után, így a talajt sem bolygatták, ami miatt a további leletek csak ásatással hívhatók napvilágra.
Később még visszatértünk a tett helyszínére, ám az máshogy alakult, és más izgalmakat tartogatott, amiről egy következő bejegyzésben lehet majd olvasni.
Ajánlott irodalom:
- Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközy Sebestyén: Nógrád megye várai az őskortól a kuruc korig. Magyarország várainak topográfiája 4. Budapest, 2017. 115-116.
- https://djnaploja.wordpress.com/2016/04/15/ersekvadkert-tekevar/
- Tóth Balázs: Fémleletek Pásztó – Mátraszőlős térségéből II. Adatok a középkori és újkori tűzcsiholók tipológiájához. Neograd 2019. A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve XLII. 2019. 366-385.